Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

Alkotmány és párt vezető szerepe

(Kézdi Pál)
München, 1989. január 6. (SZER, Világhíradó) - Pozsgay Imre,
Megújuló kormányzási stílus, alulról építkező társadalom címmel
megjelent interjújában többek között megállapítja, hogy már az idei
esztendő is hozhat fordulat jellegű politikai fejleményeket,
különösen, ha előre haladunk az alkotmányreformban, a politikai
intézmények reformjában. De - tette hozzá - kerülni kell az
egyoldalúságokat, mert a politikai reform nem lehet vigaszdíj a
népnek gazdasági reform és a gazdasági teljesítmény elmaradásáért
A politikai reform valóban nem valamiféle vigaszdíj a gyakorlatban
eddig végre nem hajtott gazdasági reformokért, hanem annak
előfeltétele.
    
    A gazdasági élet megújulását a tulajdonszabadság alkotmányosan
szavatolt helyreállítása jelenti. Csak ez biztosíthatja a teljes
értékű piacgazdálkodást, a tőke, az áru és a munkaerőpiac
helyreállítását. Csak ez biztosíthat valódi gazdasági felelősséget
és érdekeltséget
    A tulajdonszabadság helyreállításának azonban a vezető párt
ellenáll, mert nem akar lemondani arról, hogy rendelkezzék az
ország vagyonának elöntő részével. Ez pedig a felelőtlenség
rendszerének a - fennmaradását jelenti. Egy elenyésző, meg nem
választott kisebbség dönt, a lakosság egésze pedig viseli a
felelőtlen döntések következményeit.
    
    A vezető párt azonban ellenáll a demokrácia kialakításának is.
    
    Ragaszkodik ahhoz, hogy a párt központi szervei döntéseit semmilyen
más hatalmi központból ne lehessen megváltoztatni még akkor sem, ha
nyilvánvalóan milliárdos károkat okozó hibás döntésről van szó.
    
    
A párt által képviselt és fenntartott rendszer csődbe vitte az
országot. A kudarcok és a társadalmi nyomás hatására már hajlandó
konzultálni időnként - válogatva az alternatív mozgalmakban -, sőt
hajlandó - elvben - az általa meghozott döntések végrehajtásába is
bevonni őket.
    
    A hatalom monopóliumának ezt a meggyengült formáját nevezték aztán
el szocialista pluralizmusnak.
    
    A pluralizmusra szükség van az állam szervezeti felépítésében,
továbbá a politikai kormányzati rendszerben, valamint a gazdasági
életben. A jelenlegi magyar helyzetben nem elégséges az
államhatalmi ágazatok szétválasztása. Szét kell választani a pártot
és az államot. Az állam nem lehet a párté, mert az az egész
társadalomé.
    
    Ha nem történik meg a párt és az állam szétválasztása, az országnak
nem lehet igazi alkotmánya. Ha továbbra is elnyeli a párt
szuverenitása az államét, akkor nem lehet arra kényszeríteni a
vezető pártot, hogy ne szegje meg az alkotmányt.
    
    Az alkotmány ugyanis nem az alapvető törvények foglalata, hanem az
a törvény, amelyben az állam - jelen esetben a pártállam - aláveti
magát a társadalomnak, és pártállam által sem megszeghető jog
uralmának.
    
    Eddig sem az volt a baj, hogy a magyar alkotmányjogászok nem tudtak
korszerű szöveget készíteni. A probléma az, miként lehet
rákényszeríteni a vezető párt szerepére továbbra is igényt tartó
kommunista pártot, hogy ne szegje meg többé az alkotmányt úgy,
ahogyan eddig megszegte. Ez csak az állam és a kommunista párt
szétválasztásával lehetséges ma Magyarországon.
    
    A következő lépés az államhatalmi ágazatok egymástól való, minél
nagyobb elkülönítése. De az utóbbival kezdeni - mellőzve a párt
leválasztását az államtól - értelmetlen.
    
    Nem képes független tevékenységre az az alkotmánybíróság, amely
független a parlamenttől és a kormánytól, de továbbra is függ a
pártközponttól.
    
    És ez az Országgyűlésre is vonatkozik. Vagy a választók akaratát
képviseli, vagy a pártközpontét. És a kormány is csak akkor lehet
felelős kormány, ha maga alakítja politikáját, és nem a
pártközpont.
    
    Az emberi jogok is biztosíték nélküli üres rendelkezések maradnak,
hiába sorolják fel tételesen őket az alkotmányban, ha nem lesz a
pártközponttól elkülönülő másik országos hatalmi központ.
    
    Csak egy ilyen másik hatalmi centrum képes a kommunista párttól az
emberi jogok és a politikai szabadságjogok elismerését és
betartását számon kérni.
    
    Egy továbbra is, a párt által vezetett államhatalmi ágazat erre nem
képes. Hiába lesznek szépen megfogalmazva, be nem tartható, ki nem
kényszeríthető jogai az új alkotmányban.
    
    A politikai rendszer reformja a valódi többpártrendszer
visszaállítását jelenti. Olyan egyenjogú pártok szabad működését,
amelyek egyenlő eséllyel vehetnek részt a politikai élet minden
területén, és amelyek arra is jogosultak, hogy egymást felváltsák a
kormányzásban. Az nem többpártrendszer, ahol csak egyetlen párt,
semmivel sem indokolható előjoga a kormányzás és a hatalom
gyakorlása, a többi párt pedig csak statiszta szerepre van
korlátozva.
    
    Visszatérve Pozsgay interjújára, csak sajnálatosnak lehet nevezni,
hogy ő is a vezető párt fogalmában gondolkodik. Ha megmarad a
vezető párt státusza, akkor nem lehetséges az államszervezeti
pluralizmus és a betartható alkotmány. Akkor nem lehetséges a
többpártrendszer és a demokratikus törvényhozás és felelős
kormányzás. Akkor nem lehetséges a tulajdonszabadság, és az igazi
piacgazdálkodás.
    
    Magyarországot a kommunista rendszer vezette a csődbe. A
rendszernek ebből le kell vonnia a logikus következtetéseket. E
rendszer pillére a párt "vezető szerepnek" nevezett uralmi igénye.
    
    Amíg ez érintetlenül marad, addig fennmarad az ellenőrizetlen
hatalom, és továbbra sem lehet megelőzni a hibás döntéseket, sem
felelősségre vonni a milliárdos károk okozóit. +++


1989. január 6., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD