 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Havel - sajtóértekezlet (1. rész)
|
Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1990. augusztus 23. csütörtök (MTI-tud) - Václav
Havel csehszlovák köztársasági elnök csütörtöki prágai
sajtóértekezletén érthetőnek nevezte, hogy viták vannak a szlovákiai
magyar kisebbség helyzete körül. A jelenséget azzal magyarázta, hogy
az előző rendszer hosszú éveken át igyekezett eltörölni a nemzeti
sajátosságokat, és rossz kisebbségi politikát folytatott.
Most megfelelő törvények kidolgozására van szükség - mondta
Havel, és hozzátette: erről elég részletesen tárgyaltak a magyar
féllel. Az elnök határozottan cáfolta, hogy válságos lenne a
helyzet. Ellenkezőleg: a Magyarországhoz fűződő viszonyt barátinak
értékelte, és emlékeztetett Göncz Árpád nemrégiben tett
látogatására.
A sajtóértekezleten Havel zömmel belpolitikai vonatkozású
kérdéseket kapott. Többen azt akarták megtudni, hogy miként kell
értelmezni az elnök keddi beszédéből azt a kijelentést, miszerint
,,a forradalom még nem ért véget,,. Havel leszögezte, hogy nem
hirdetett ,,második forradalmat,,. Az országnak szabadon választott
parlamentje van, és mindenki eljuttathatja véleményét a
kormányzathoz. Szerinte a sztrájkok és a tüntetések eszközéhez csak
végső esetben szabad nyúlni, amikor már minden más lehetőséget
kimerítettek. Sürgető viszont a törvényalkotó munka és a
privatizációs folyamat előbbre vitele.
Az államfő óvott attól, hogy az - általa ugyancsak kedden
említett - ,,gazdasági maffiát,, automatikusan a kommunista párt
tagjaival azonosítsák, hiszen sok párttag van, aki nem lopott, és
becsületesen dolgozik, miközben számos olyan pártonkívüli akad, aki
,,nyakra-főre lopott,,. A polgároknak le kell leplezniük ezeket a
maffiákat, az nem elég, ha csak panaszkodnak rájuk. Havel szerint ez
azért is fontos teendő, mert a visszaélések láttán a társadalom -
főként az ifjúság - reménytelenségbe és apátiába süllyed. A
gazdasági átalakítás mellett az elnök fontosnak nevezte az
államigazgatásban végrehajtandó feladatokat is, és utalt az őszi
helyhatósági választások jelentőségére. Összességében tehát nem egy
újabb forradalomról, hanem a novemberben kezdődött forradalom
második szakaszáról van szó. (folyt.)
1990. augusztus 23., csütörtök 19:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|