|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
- Magyarország viszonya a szomszédaihoz - 1. folyt.
|
A hír nem volt igaz, az indulatok felszítására azonban elég volt. Ezek az indulatok persze magára a kormányra is veszélyesek lehetnek. Meciar tehát egy általa kijelölt középútról igyekszik a nacionalista indulatokat is kordában tartan, ám közben a magyar veszély rémképét is életben tartja. Legutóbb ezért nyilatkozta azt, hogy két szélsőség fenyeget országában: a szlovák és a magyar nacionalizmus. Vagyis egy kategóriába helyezte a kisebbségi jogköveteléseket és a szlovák sovinizmust, s közölte azt is, hogy a két irányvonal közül a magyar a rosszabb, sőt minden baj forrása a magyar nacionalizmus.
Igaz, a magyar oldal sem mentes a félreérthető nyilatkozatoktól. Heves ellenszenv fogadta majd mindegyik szomszédos országban Antall József kormányfő kijelentését, amely szerint ő érzelmileg 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni.
Támadták Göncz Árpád köztársasági elnököt is azért, mert úgy vélte, Románia útja Európába Budapesten keresztül vezet, s ebben az sem számított, hogy az ominózus mondat először egy nyugati államfő szájából hangzott el.
Kifogásolták azt a magyar tervet, amely egy újfajta kárpáti együttműködést azokon a területeken képzelne el, amelyek a régi Magyarország részei voltak. Ebben a szomszédok ismét egy irredenta politika előszelét látják. Mindenesetre a térség közel jutott ahhoz a ponthoz, ahol már nem számít, hogy e tervekből, törekvésekből mi igaz, és az sem számít, milyen szándék áll mögöttük.
A kölcsönös gyanakvás lassan, de biztonsan tovább mérgezi a viszonyt. Budapesten előszeretettel mutatnak be olyan román térképeket, amelyek Románia részeként rajzolják fel a Tiszántúlt. Bukarestben előszeretettel idéznek nacionalista magyar folyóiratokból. Nem a tisztázés a lényeges, hanem a visszavágás. Nem én vagyok a nacionalista, hanem a másik. (folyt.)
1990. augusztus 21., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|