Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

Korszakváltás, tanulságokkal


Budapest, 1990. június 13. szerda (MTI-Press)

A történelmi korszakváltást jelentő június 16-i Nagy
Imre-temetés évfordulója kapcsán megkérdeztük Király Bélát,
Vásárhelyi Miklóst és Zimányi Tibort, miként látják az azóta eltelt
időszakot személyes sorsukban, az ország életében.

    Alcím: Nagy Imréről nem szabad elfeledkeznűnk

    - Mindenképpen örülök annak, hogy törvényerőre emeltük: 1956-ban
nem népfelkelés, hanem forradalom volt. Az, hogy mi történt velem,
nagyon kevéssé jelentős. Nekem az Egyesült Államokban abszolut
biztos egzisztenciám volt, s azt otthagytam. Ez az én bizalmi
szavazatom is egyben. Mindezt azért tettem, mert éreztem, tudtam,
hogy az ország jó irányba halad, érdemes hazatelepülni. A távollét
mindig fájó volt.
    - A tavalyi temetés nagy nemzeti fellobbanás volt. Mindenki
elismeri, hogy az esemény nagy elismerés a vértanuk, mindenekelőtt
Nagy Imre számára. Az akkori nap valaminek a vége, egyszersmind
valaminek a kezdete is volt. Nos, ebbe a kezdetbe teljes szívvel és
lélekkel vetettem bele magamat. Azonban meg kell, hogy mondjam: egyre
jobban kiábrándultam. A demokrácia felé való haladásnak ugyanis
békésnek, törvényesnek kell lennie, s örülök annak, hogy nincs
bosszúállás, közvetlen üldözés. Az viszont fájt, hogy 1956 jelszóvá
válik, az emberek mind kevésbé törődnek annak tartalmával,
lényegével. Mintha elfelejtenék, hogy 1946 és 1990 között volt 1956.
Fájlalom például, hogy noha törvényerőre emeltük 1956, október
23-ának forradalmi jelentőségét, kihagyták belőle Nagy Imre nevét.
1956 nélkül nem lennénk ott, ahol most tartunk. Éppen ezért minden
alkalmat megragadok majd arra, hogy felhívjam képviselőtársaim
figyelmét a Parlamentben: 1956-ot ne degradáljuk egyszerű jelszóvá
és Nagy Imréről semmiképp sem szabad elfeledkeznünk.

    Alcím: Remélem, hogy a társadalom megérti a nehézségeket

    Vásárhelyi Miklós, az SZDSZ képviselője:
    - Úgy gondolom, hogy először az ország sorsának alakulásáról
kell beszélnünk. A lényeg az, hogy mindaz bekövetkezett, amit tavaly
ilyenkor beszédeinkben mondtunk. Valóban sorsdöntő fordulat ment
végbe Magyarország fejlődésében. (folyt.)



1990. június 13., szerda 15:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Korszakváltás tanulságokkal


Nyílvánvalóvá vált, hogy a Nagy Imrével, mártírtársaival és a
forradalomban résztvettekkel szemben hozott ítéletek törvénytelenek.
Nyilvánvalóvá vált az is, hogy a november 4-i intervenció után
hatalomra kerülő kormány illegitim volt. Az 1989-ben megkezdődött
kerekasztal-tárgyalások logikus következményei voltak ennek a
nagyjelentőségű aktusnak, nevezetesen Nagy Imre és a többi vértanu
temetésének.
    - Ami az én személyes sorsomat illeti, koromnál fogva úgy
érzem: feladatomat bevégeztem ezzel a temetéssel. Mi alakítottuk meg
a Történelmi Igazságtétel Bizottságot, amelynek kiemelkedő része
volt a temetés megszervezésében. Az aktív politizálástól akkor
visszavonultam, de miután szabad választásokat tartottak idén
tavasszal Magyarországon, az SZDSZ egyik alapítójaként Göncz
Árpáddal együtt az SZDSZ budapesti listájának vezetője lettem. Nem

agyok csalódott, nagyjából ilyennek képzeltem a parlamenti munkát.
A kezdeti nehézségeken át kell jutnunk az ország, a közvélemény meg
fog bennünket érteni, és ez a döntő, nem az, hogy mi hogy érezzük
magunkat. Remélem azt is, a magyar társadalom megérti, hogy
milyen nehézségekkel állunk szemben.

    Alcím: Erkölcsi és anyagi elégtételt az üldözötteknek

    Zimányi Tibor, a Recski Szövetség főtitkára:
    - A tavalyi temetés, amely voltaképpen egy csodálatos ünnepség
volt, kifejezte azt, hogy 1956 törekvései jogosak voltak. Nagy Imre
és mártírtársainak temetése megsokszorozta erőinket, további
lendületet adott mindahhoz, amit szerettünk volna elérni. Jelenleg
az MDF országos listáján parlamenti képviselőként tevékenykedek. A
szűkebb területem a törvénysértések áldozatául esett emberek
sorsának a rendezése. Nem a saját sorsom érdekel, mert végső soron
én már nyertem azzal, hogy tehetek másokért. Sem anyagi, sem
társadalmi problémám nincs, de látom, hogy az egykori elítéltek
óriási többsége öt-hatezer forintos nyugdíjakból él. Nem akarom
részletezni, hogy ez mit jelent...
    Az erkölcsi elégtétel sem történt meg. Az nem elég, hogy egy
hivatalos közlönyben az Országgyűlés megkövette őket, mert erről
sokan nem is szereztek tudomást. E téren is tovább szeretnénk lépni.
A rehabilitálást érintő új törvényben azt szeretnénk elérni, hogy
mindenki, akit annakidején elítéltek, saját nevére szóló okiratot
kapjon arról, hogy ártatlan volt. A Recski Szövetség további
feladatokat vállalt magára, mert nemcsak az idehaza ártatlanul
elítéltek sorsával foglalkozik, hanem például a Szovjetunióban
egykori internáltakéval is. (MTI-Press)
P. L.



1990. június 13., szerda 15:03


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD