|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
- Az elnökválasztásról - 2. folyt.
|
A másik dolog az, hogy ezek majdhogynem azt mondom, hogy teljesen elfogadhatatlan érvek: hogy maga a népszavazás sokba kerülne. Tavaly valóban sokba került, most azonban az önkormányzati választásokkal együtt le lehetne ezt a népszavazást is bonyolítani.
Az eldöntendő: közvetlen vagy közvetett választás legyen-e -, ami óriási terhet egyáltalán nem jelentene. Nem jelentene a választópolgárok számára sem, hiszen elmennek a helyi választásokra, másrészt pedig anyagi értelemben sem jelentene sokkal több kiadást. Tehát semmiképpen sem 100 millió, néhány milliós kiadást jelentene, hiszen egyetlen kis szavazólapon kell igennel-nemmel bejelölje, hogy mire szavaz a polgár.
- Azért is támadták, hogy talán személyes ambíció vezeti -, hiszen valaha volt köztársaságielnök-jelölt.
- Én ezeket egyszerűen olcsó foggásnak és nem érveknek tartom. Hadd ne minősítsem egyszerűen ízléstelennek. Tudniillik akik erről szólnak, nagyon pontosan tudják - hiszen olvasták nem egyszer, hanem legalább háromszor tavaly november óta -, hogy nem kívánok indulni a köztársaságielnök-választáson.
- Végül a legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ frakcióvezetője: dr. Tölgyessy Péter alkotmányjogász vázolja fel az ügyben előállt jogi helyzetet.
- A jogi helyzet megítélésem szerint eléggé egyértelmű. Hogyha az Országgyűlés belátható időn belül meghozza az alkotmánymódosítást, akkor azután igen hamar meg kell tartani az alkotmány szerint az elnökválasztást. Ha ez után beadnak több mint 100 ezer aláírást, ezt hitelesítik, akkor ki kell tűzni a törvény szerint egy népszavzást, ugyanakkor ez a népszavazás - megítélésem szerint - már nem kérdőjelezheti meg a törvényesen elfogadott alkománymódosítást, illetőleg az elnökválasztást, hanem megváltoztatja az alkotmányt, és így a következő elnökválasztásnál lép hatályba. +++
1990. június 11., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|