 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
A VSZ és Magyarország
|
---------------------
München, 1990. június 1. (SZER, Magyar Híradó) - Miért megy
olyan magas rangú tárgyaló küldöttség Moszkvába, ahol június 7-ikére
tervezik a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének
ülését. Kasza László.
- A szuperhatalmak csúcstalálkozója után azok vezetői
rendszeresen tájékoztatni szokták szövetségeseiket az elért
eredményről, eredménytelenségről. Így nem meglepő hogy Bush amerikai
és Gorbacsov szovjet elnök moszkvai tárgyalásait követően
összehívták június 7-ikére, tehát a jövő csütörtökre a Varsói
Szerződés politikai tanácsadó testületét Moszkvába, majd közvetlenül
utána, június 11-ikére a szervezet csúcstalálkozóját
Kelet-Berlinben. Az is természetes, hogy az előbbi az utóbbit van
hivatva előkészíteni.
Mégis igaza lehet azoknak, akik úgy gondolják, hogy ez a két
találkozó - legalábbis magyar szempontból azért mégis eltér a
korábbiaktól. Mutatja ezt az a tény is, hogy szokatlanul magas rangú
magyar küldöttség készül a politikai tanácskozó testület moszkvai
találkozójára. Tagjai: Göncz Árpád, ideiglenes köztársasági elnök,
Antall József miniszterelnök, Für Lajos honvédelmi miniszter és
Somogyi Ferenc külügyi államtitkár - ez utóbbi Jeszenszky Géza
külügyminisztert helyettesíti, aki ebben az időben már korábban
lekötött nyugat-európai körúton vesz részt.
Nyílt titok a magyar küldöttség asztalra kívánja tenni
elképzeléseit a katonai szervezetből való kilépést illetően. A
Varasói Szerződés fennállása óta 35 év alatt ez lesz a második eset,
hogy egy tagállam kormánya bejelenti: távozni kíván. Az első is
magyar volt, akkor Nagy Imre volt a miniszterelnök. (folyt)
1990. június 1., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- VSZ és Magyarország - 1. folyt.
|
Az Antall-kormány lépését mint tudjuk, hosszas vita előzte meg
Magyarországon, napirenden volt a kérdés a parlamentben is. Ez
hasznos volt, mert fényt derített egész sor, addig nem mindenki
számára világos tényre. Közöttük a legfontosabb: valamennyi,
parlamentben képviselt párt a kilépés mellett van. Jelentős még,
hogy kiderült: igazában csak látszatellentét volt a kilépés
időzítését illetően a két legnagyobb párt, az MDF és az SZDSZ
között. Ha volt is hangsúly eltolódás, éppen hogy nem felel meg a
valóságnak az, hogy az MDF el akarja húzni a tárgyalások kezdetét,
mint az, hogy az SZDSZ már holnap ki akar lépni a Varsói
Szerződésből.
Egyébként a pártok közötti konszenzusra utal az a megegyezés is,
amely a külügyi bizottságban született tegnap - egyetlen
tartózkodással ajánlják -, hogy ismét a miniszterelnök legyen a
Varsói Szerződés politikai testületében a köztársaság
meghatalmazottja. Nincs kétség, hogy az Országgyűlés a javaslatot
hétfőn elfogadja.
Persze ne essünk tévedésbe, a kilépési szándék bejelentése csak
az első lépés egy feltehetően nagyon hosszú és göröngyös úton.
Különféle érdekeket kell egyeztetni számos kétoldalú és közös
tárgyalást folytatni. A nem éppen szerencsés körülmények ugyanis úgy
csoportosulnak, hogy számos más tagállamnak nem érdeke
pillanatnyilag a szövetség felmondása. Feltételezhető, hogy a magyar
diplomácia annál is inkább nehéz idők előtt áll, mivel fontos
döntések részvétele nélkül történnek. Biztos például, hogy a
Bush-Gorbacsov találkozó kimenetelétől, attól, hogy miben, hogyan
sikerült megegyezniük, növekednek, vagy éppen csökkennek a Varsói
Szerződésből való kilépési esélyeink. +++
1990. június 1., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|