 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Antall József Nyugat-Berlinben (2. rész)
|
Három jelentős kihívásra hívta fel a fordulat nyomán a
hallgatóság figyelmét Antall József. Elsőnek említette közülük új
társadalmi struktúrák, intézmények és szabályok létrehozását, a
törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalomnak Montesquieu
szellemében történő szétválasztását.
A második számú kihívás a szocialista piacgazdaság Ludwig Erhard
szellemében történő bevezetése Magyarországon. Ezzel kapcsolatban a
miniszterelnök leszögezte: kormánya nem fog belemenni
kompromisszumokba, s ő maga bizonyos abban, hogy a meghozandó
intézkedések legkésőbb két-három éven belül sikerre vezetnek.
Harmadik kihívásként említette az előadó Magyarország
felzárkózását Eurápához. Cáfolta, hogy Magyarország csatlakozási
vágyának elsősorban anyagi vagy gazdasági mozgatórugói lennének.
Mint mondotta, a magyarok és más közép- és kelet-európai népek
vonzódása szempontjából (Nyugat-Európához) elsősorban politikai,
történelmi és érzelmi motivumok a meghatározók. Antall József a
közönség lelkes tapsát kiváltva szögezte le, hogy a magyarok
fenntartások nélkül támogatják Németország egyesítését, mint az
európai integrációs folyamat részét. Viharos taps fogadta a magyar
miniszterelnök történelmi párhuzamot vonó szavait, amelyekkel báró
Eötvös József 150 évvel ezelőtti megállapítását (,,A magyar
függetlenség a német egységtől függ,,) ezzel a kijelentéssel
egészítette ki: A német egység a magyar függetlenségtől függött.
A lelkes tapssal fogadott 30 perces - németül elhangzott -
előadást követően a bonni kancellár lépett a mikrofonhoz. Egyik fő
megállapítása volt, hogy köszönetet mondott Magyarországnak, amely
tavaly nyáron tanúsított magatartásával mintegy beharangozta a
Honecker-korszak végét az NDK-ban, s lehetővé tette az ott élő
németek békés forradalmát. Helmut Kohl elutasította a németek
,,nacionalista különútjának,, lehetőségét és hitet tett az Európába
való végleges integrálódás, a lengyel néppel való megbékélés
mellett.
A két előadást követő háromnegyed órában a hallgatóság
kérdésekkel ostromolta a két politikust. Antall Józsefhez szólt az a
kérdés, vajon a keresztény alapokon álló új magyar kormányzat
ideológiai türelmet fog-e tanúsítani a nem keresztény (például
ateista) szellemiségben felnőtt fiatal nemzedékekkel szemben?
(folyt.)
1990. május 26., szombat 18:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|