|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Antall József Nyugat-Berlinben (1. rész)
|
Dorogman László, az MTI tudósítója jelenti:
Nyugat-Berlin, 1990. május 26. szombat (MTI-tud) - Nagy
tetszéssel fogadott előadást tartott szombaton a nyugat-berlini
Jégcsarnok mintegy hatezer főnyi hallgatósága előtt Antall József
magyar miniszterelnök, aki a 90. Német Katolikus Kongresszus
meghívott vendégeként, a nyugatnémet kancellárral egy rendezvényen
föllépve, taglalta Magyarország és Európa kilátásait az
egypártrendszerű diktatúrák bukása után.
A magyar kormányfő bevezetőjében megállapította: - Lenin 1922. évi jóslata, miszerint a XX. század a szocializmus jegyében fog állani, minden elképzelést felülmúló szenvedést, elnyomatást és nyomorúságot hozott az érintett népeknek Európa keleti felében. Habár az 1956-os magyar szabadságharc, az 1968-as Prágai Tavasz és a ,80-as évek lengyelországi eseményei a népek fokozódó ellenállására utaltak, az ideológia és az erőszak biztosította a kommunizmus uralmát az érintett országok fölött. A végkifejlet olyan lett, amilyenre még oly bölcs Kelet-Európa-szakértők sem számítottak. A régi rendnek a hatalmat birtokló képviselői kénytelenek voltak elismerni, hogy a szocializmus rendszere megbukott, hogy immár nem lehet a népek akarata ellenére kormányozni. Nem maradt más választásuk, mint feladni a kommunizmus kísérletét, amely egyenlő az emberi természet elleni erőszakkal.
Azokra az országokról, például Magyarországról, ahol a fordulat békés keretek között zajlott le, Antall József leszögezte: - A régi rendszer támaszai el fogják tudni érni, hogy a történelem enyhébben bírálja el súlyos felelősségüket saját népük évtizedeken át tartó elnyomásáért. A keresztény kötelesség, a megbocsátás rájuk is érvényes, még akkor is, ha a nép maga, illetve a Nyugat nem tanúsít is megértést ezen állásponttal szemben.
Magyarország és a többi, hasonló helyzetben lévő ország helyzetét a magyar kormányfő a bibliai vízözön utáni állapothoz hasonlította. - A bárka partot ért ugyan, ám szinte semmit sem találnak a földre lépő utasok: sem rendet, sem struktúrákat, sem anyagi értékeket. Legfőbb támaszuk az Istenbe és önmagukba vetett hit, a remény, és a velük szemben megnyilvánult szolidaritásból fakadó bizakodás. (folyt.)
1990. május 26., szombat 18:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|