|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés csütörtöki ülése (1. rész)
|
1990. május 24., csütörtök - Szűrös Mátyás, az Országgyűlés
alelnöke fél 1O után néhány perccel nyitotta meg az Országgyűlés
csütörtöki ülését. Megállapították, hogy a kezdéskor 289 képviselő
foglalta el helyét a padsorokban; az ülésterem patkójának
bársonyszékeiben ülő új miniszterek is bekapcsolódtak a
törvényalkotó munkába.
Napirenden kivül kért szót Király Béla független képviselő: ismertette a Raoul Wallenberg Egyesület felhívását. A szervezet arra szólítja fel a pártokat, társadalmi szervezeteket és az ország lakosságát, hogy vessenek véget a nemzeti, etnikai kisebbségek elleni uszításnak, nyilvánítsák ki: a jövő Magyarországa a humanizmus és a demokrácia Európájához tartozik. Ennek jegyében az egyesület május 28-án 17 órától szimbolikus díszőrséget szervez a meggyalázott Wallenberg-emlékmű előtt.
Ezt követően hosszadalmas ügyrendi procedúra következett. Ennek eredményeként a Tisztelt Ház önálló képviselői indítványok napirendre tűzéséről döntött, majd az időközben jelenlétükben gyarapodott képviselők 285 igen, 8 ellenszavazat és 2O tartózkodás mellett elfogadták az Országgyűlés tárgysorozatát.
Eszerint az Országgyűlés csütörtöki munkanapjának napirendje: - a tanácsok megbizatásának meghosszabbitásáról szóló törvényjavaslat;
- a földről szóló 1987. évi I. törvény módositásáról szóló törvényjavaslat;
- a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény és a földről szóló 1987. évi I. törvény egyes rendelkezései végrehajtásának felfüggesztéséről szóló tövényjavaslat;
- a volt egyházi tulajdonú állami ingatlanok elidegenitési tilalmáról szóló törvényjavaslat;
- a felszámolási eljárásról szóló 1986. évi 11. törvényerejű rendelet módositásáról szóló törvényjavaslat;
- a 81/1990./IV.27./ minisztertanácsi rendelet hatályon kivül helyezésére vonatkozó indítvány.
Végül: képviselői kérdéseket is napirende tüztek. (folyt.köv.)
1990. május 24., csütörtök 13:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|