|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Lenin-ünnepély - Gorbacsov (2. rész)
|
Napjainkban hallhatók olyan kritikák (Jurij Afanaszjev történész a parlamentben fejtett ki ilyen véleményt), hogy Lenin volt az, aki az erőszakot az állami politika rangjára emelte - emlékeztetett Gorbacsov, s Lenin idézetekkel cáfolta ezeket az állításokat. Beszélt arról, hogy Lenin a legvégsőkig elment a politikai eszközök alkalmazásában. E megjegyzésnek különös aktualitást ad a szovjet társadalom több éleződő válsága, amelynek megfékezésében bizonyos erők számára egyre vonzóbbnak tűnik az erőszak alkalmazása.
Ugyancsak a ma politikai vitájában kívánt érvül szolgálni az a megjegyzés is, amely Lenin szavaival ítélte el az olcsó népszerűségre törekvő populizmus politikáját is. Ennek kapcsán mondta Gorbacsov, hogy a hatalom feladata és célja megteremteni a feltételeket a valódi demokratikus élethez.
A szovjet belpolitika legégetőbb kérdéséről, a föderáció megújításáról szólva kifejtette: Lenin föderációs elgondolásai közül számos egyáltalán nem, vagy csak formálisan valósult meg. Utalt arra, hogy Lenin maga is önkéntes alapon, az önrendelkezéshez való jog - benne az esetleges kiválás joga - elismerésével tartotta megvalósíthatónak a szovjet föderáció megteremtését.
Ezzel összefüggésben Gorbacsov határozottan elutasította a baltikumi és kaukázusi szeparatista törekvéseket, s az alkotmányos keretek megőrzésére szólított fel.
Röviden utalt a gazdaság gyökeres megreformálásának feladatára, a szabályozott piacgazdálkodásra való áttérés teendőire, a földreformra. Közölte, hogy a nemrég meghonosított elnöki rendszernek is egyik legfőbb célja a gazdasági reform radikalizálása.
A szovjet párt helyzetét érintve a tömegbefolyás erősítése érdekében ,,a meggyőzés bolsevista művészetének,, újjáélesztését sürgette. Annak a véleményének adott hangot, hogy az (állami) irányítási funkciókról való lemondás nem csökkenti az SZKP tekintélyét.
Végezetül kifejtette, hogy az átalakítás politikájának nincs ésszerű alternatívája, az pedig nem valósulhat meg a lenini örökség nélkül. +++
1990. április 20., péntek 18:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|