 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
A Kisgazdapárt helyzete a választások után
|
------------------------------------------
Washington, 1990. április 6. (Amerika Hangja) - Skorka Anikó:
- Beszélgető partnerem dr. Böröcz István, a Független Kisgazda-,
Földmunkás- és Polgári Párt országos alelnöke. Ellátogatván ezen a
héten a Magyar Demokrata Fórumhoz, aztán készítvén egy másik
interjút a Szabad Demokraták Szövetségével kiderül, hogy a Független
Kisgazdapárt a második forduló előtt a mérleg nyelvévé vált. Önökért
folyik a harc és a kérdésem úgy szól, hogy mennyire játszik közre a
Kisgazdapárt földprogramja - hiszen ez a kardinális kérdés -, és mit
akar a Kisgazdapárt, hová kíván csatlakozni, mennyiben egyik, vagy
másik párt koalícióképessé válik április 8-ikán este.
- Valóban rendkívül fontos számunkra a földprogramunk megvédése,
megóvása és ennek a beépítése lehetőség szerint egy következő
kormányprogramba. De engedjen meg egészen rövid, zárójeles kitérőt.
Ugyanis nekünk nemcsak földprogramunk van. Ez azért került az utóbbi
hetekben, hónapokban az érdeklődés homlokterébe, mert ezt vitatták a
legtöbben. Emiatt egy kicsit talán háttérbe szorult az, hogy azért
nekünk egy komplex gazdaságpolitikai programunk van. Általában is
foglalkozunk a tulajdonnal, nemcsak a földtulajdonnal foglalkozunk.
- Talán azért is, mert ennek a pártnak nemcsak az a neve, hogy
kisgazda és földmunkás párt, hanem polgári párt, sőt kisgazdapárt és
a kisgazdákhoz odatartozik sok minden, ami a szolgáltatóiparban van
és amit érint a tulajdonjog rendezése, vagy jelenlegi állapota, nem?
(folyt.)
1990. április 6., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A Kisgazdapárt helyzete a választások után - 1. folyt.
|
- Pontosan így van. Kezdtem mondani, talán azért is esett szó
többször - talán a kelleténél is többször - a földprogramról, mert
ezt vitatták a legtöbben. Ugyanis a programunk egyéb részei
általában olyan jellegűek, amelyek nem képezték ennyire a vita
tárgyát.
Visszatérve a földprogramra, mi elsősorban nem is annyira a
földről, hanem a tulajdonról beszélünk és mi azt gondoljuk, hogy egy
történelemi igazságtételt kell végbevinni Magyarországon, a
tönkretett magyar parasztságot olyan helyzetbe kell hozni, hogy
amennyiben ők, vagy jogos, törvényes örökösei ezt ígénylik, akkor a
tulajdonjogukat visszakaphassák. Azt hiszem ez a programunknak az
elvi alapja.
- Ettől az elvi alaptól mennyire hajlandó eltérni a Független
Kisgazdapárt, hiszen a Magyar Demokrata Fórum mintha úgy fogalmazott
volna a kampány során, hogy azé a föld, aki megműveli, a
Kisgazdapárt pedig úgy fogalmazott, hogy azé a föld, akinek a
tulajdonát képezi. Tehát akkor most ebben kompromisszum születik -
mert más gazdasági, vagy ideológiai viszonylatokban a két párt
közeledni tud egymáshoz, vagy pedig nem?
- Bizonyos fokú kompromisszumkészség van nálunk is. Az utóbbi
hetekben úgy láttuk, hogy a Magyar Demokrata Fórum részéről is
megmutatkozik bizonyos fokú kompromisszumkészség. Nem adhatjuk fel
teljes egészében a földprogramunkat, a tulajdoni koncepciónkat. Hogy
pontosan a kompromisszumnak milyen mértékéig tudunk elmenni, ez
például konkrét számításoknak is a függvénye. Ugyanis a vita
elsősorban pillanatnyilag ma azon folyik, hogy vajon milyen
nagyságrendű lesz az a tulajdonosi réteg a mi koncepciónk alapján,
amely réteg ugyan tulajdonos lesz, de nem önmaga fogja megművelni a
földjét, hanem ezt a földet mondjuk bérbe adja, eldiegeníti, eladja.
(folyt.)
1990. április 6., péntek
|
Vissza »
|
|
- A Kisgazdapárt helyzete a választások után - 2. folyt.
|
- Bocsásson meg, hogy közbevágtam, de úgy tudom, hogy önöknél
már készülnek erre vonatkozó felmérések, vagy legalábbis készültek.
Sőt talán már egészen a nyártól készültek, tehát kiosztottak
föld-visszaígénylő lapokat és ennek alapján lehet azért valamilyen
reprezentatív képük arról, hogy hányan ígényelnek és milyen célra
földre.
- Igen. Valóban hosszú hónapok óta ilyen föld-visszaígénylő
lapok tízezrei kerültek már vissza hozzánk kitöltve és megfelelő
dokumentációval ellátva, okiratokat mellékelve ehhez. Mi úgy látjuk
ezen adatok alapján, hogy lényegesen kisebb arányú lesz az a
tulajdonosi réteg aránya, akik nem önmaguk akarják megművelni a
földet. Tehát itt lehet majd valahol keresni a kompromisszumot, hogy
pillanatnyilag úgy az MDF, mint az SZDSZ felmérései, vagy legalábbis
a rendelkezésükre álló pillanatnyi adatok, vagy becslések szerint ez
a réteg nagyobb, mint ahogy mi gondoljuk. És hogyha ez a két
számadat közelít egymáshoz, vagy legalábbis a mi számadatainkhoz
közelíthet, akkor máris nem lesz olyan jellegű és olyan jelentős az
a réteg, amelyik nem önmaga kívánja megművelni a földjét.
Összefoglalva: úgy gondoljuk, hogy az a tulajdonosi réteg,
amelyik nem fog önmaga gazdálkodni, semmiféle veszélyt nem jelent
majd a magyar mezőgazdasági termelésre.
- Azonkívül, hogy valószínűleg ami az egyik, vagy másik pártnak,
vagy talán mind a kettőnek aggodalma, nem fog leállni a
mezőgazdasági termelés. Mert attól tartanak, hogy olyan jogi
perpatvar keletkezik, tehát annyi peres ügyet kell ellátnia a
bíróságoknak, hogy ez egyszerűen anarchiát jelent a mezőgazdaságban.
Ezek szerint akkor jól értelmezem, ha azt mondom, hogy azok a
kisgazdapárti szavazók, akik önökre adták le a voksukat és kívánják
leadni óprilis 8-ikán, ezeket a Kisgazdapárt semmilyen körülmények
között nem kívánja cserben hagyni a földprogramot illetően? (folyt.)
1990. április 6., péntek
|
Vissza »
|
|
- A Kisgazdapárt helyzete a választások után - 3. folyt.
|
- Ez így igaz. Hozzátenném még azt, hogy akiknek az érdekeit mi
képviseljük, úgy látjuk pillanatnyilag, talán nem tévedek, hogy
jelentős részben el sem mentek szavazni. S ez a mi fájdalmunk, ez a
mi szomorúságunk, hogy valójában nagyon sokan nem jöttek el szavazni
azok közül, akiknek az érdekeiért mi a továbbiakban is keményen ki
szeretnénk állni.
- Mivel magyarázza ezt? Félelemmel, vagy bizalomhiánnyal, vagy
mivel mással?
- Két oka van ennek. Az egyik valóban a még mindig meglévő
félelem. Tudni kell, hogy elsősorban faluhelyeken, ahol a mi
potenciális szavazóbázisunk él, még mindig egyfajta téesz-lobby
uralom érvényesül és a mi szavazóbázisunk függvénye, gazdaságilag
függvénye ennek a téeszvezetésnek. Nyilván létezik egyfajta
politikai zsarolás és egyfajta félelem.
A másik ok, hogy a hiba bennünk is van, a Független
Kisgazdapártban. Sajnos pontosan a választások előtti néhány hétben
kerültek felszínre olyan belső ellentétek a Kisgazdapártban, amely
ellentétek rendkívül nagy károkat okoztak és a potenciális
szavazóbázisunk bizalma megrendült bennünk. Ezt rendkívül kemény
kritikával kell értékelnünk és tudomásul vennünk és valamelyest ezen
a helyzeten megpróbálunk javítani. Bár már csak egy napunk van.
Egy példát: Szabolcs-Szatmár megyében, ahol a legerősebb
szervezetünk működik, közel 20 ezer tagja van a Kisgazdapártnak.
Annyi, mint mondjuk egyes nagy országos pártnak az egész országban
és ebben a megyében 4 választókörzetben volt érvénytelen a szavazás,
mert még az 50 százaléka sem ment el a szavazópolgároknak. Azt
hiszem, ez a legnagyobb kritikája a mi működésünknek. (folyt.)
1990. április 6., péntek
|
Vissza »
|
|
- A Kisgazdapárt helyzete a választások után - 4. folyt.
|
- Ezek szerint zárhatjuk akkor azzal a beszélgetést, hogy a
Kisgazdapárt javaslata és szava a magyar társadalomhoz úgy szól,
hogy mindenki menjen el szavazni és éljen azzal a jogával, hogy
végre demokratikusan és szabadon és titkosan szavazhat.
- Igen. Pontosan így van, hisz az első okot legalábbis
kivédhetjük, ha a félelmet le tudják győzni a szavazók és a saját
félelmeik ellenére merik vállalni a politikai meggyőződésüket, akkor
az valójában a demokrácia győzelme Magyarországon és ez mindennél
fontosabb. +++
1990. április 6., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|