|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
MDF nagygyűlése Budapesten
|
--------------------------
London, 1990. április 5. (BBC) - Munkatársunk, Siklós István számol be a Magyar Demokrata Fórum, általa igen nagy jelentőségűnek minősített gyűléséről.
- A magyarországi választási hadjárat egyik legfontosabb eseménye valószínűleg a budapesti, XI-ik kerület választókerületének Demokrata Fórum-nagygyűlése, amelyen több illusztris külföldi politikus is megfordult. A nagygyűlés szónokai között szerepelt dr. Alfred Dregger a CDU-CSU parlamenti frakciójának elnöke, valamint Sir Christopher Prout, az Európa Parlament demokrata frakciójának elnöke, és Giscard d,Estaing, volt francia elnök.
A nagygyűlés maga forró légkörben zajlott le, hiszen mindhárom külföldi szónok ünnepelte Magyarországot. Mindhárman egyhangúan dícsérték Magyarország szerepét a vasfüggöny ledöntésében, amelyet a közönség, a zsúfolt közönség nagy tetszéssel fogadott. Szinte minden mondatát megtapsolta a szónokoknak.
A nagygyűlést követően a nemzetközi sajtó részére fogadást adtak ugyanebben az épületben, ahol a nagygyűlést tartották, vagyis a József Attila Gimnázium pompás előadótermében.
Az első kérdések között szerepelt a BBC tudósítójának a kérdése Giscard d,Estaing felé, hogy Franciaország jó kapcsolatait Romániával mennyiben igyekszik kihasználni, a nemzetiségi jogok és az emberi jogok biztosítása érdekében. Gondolván itt elsősorban a magyar kisebbségnek szomorú helyzetére, szomorú sorsára jelen pillanatban. A volt francia elnök, Giscard d,Estaing hálás volt ezért a kérdésért, mert kifejtette, hogy Franciaország igyekszik minden kapcsolatát diplomáciai, baráti kapcsolatát is felhasználni arra, hogy a magyar kisebbségek és a többi kisebbség helyzetét is megkönnyítse Romániában. (folyt.)
1990. április 5., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- MDF nagygyűlés Budapesten - 1. folyt.
|
Erre Romániának nemzetközi jogokban biztosított felelőssége van, és ezt igenis Franciaország számon fogja kérni és figyelemmel fogja kísérni mindazt, ami Romániában az emberi jogok terén és a kisebbségi jogok terén történt.
Az érdeklődés középpontjában mindenképpen az helyezkedett el, hogy milyen szerepet szánnak a külföldi vendégek a Magyar Demokrata Fórumnak, milyen szerepet, milyen jövőt látnak a Magyar Demokrata Fórumnak?
Egybehangzó volt a vélemény Sir Christopher Prout is erről beszélt elsősorban, amikor átnyújtotta Magyarországnak, a Demokrata Fórum elnökének, Antall Józsefnek az Európa-zászlót, az Európai Közösség Zászlóját, mintegy szimbolikusan jelképezve, hogy a jövőt illetően úgy érzi, úgy érzik, hogy Magyarországot a Demokrata Fórum fogja bevezetni Európába, Nyugat-Európába, az Európai Közösségbe.
A Demokrata Fórum jövőjét illetően bíztatónak ítélték azt az előretörést, amit az első fordulóban elért a Demokrata Fórum és bizonyosnak vették, hogy a második fordulóban mindaz a nemzetközi támogatás, amely most Magyarország felé, a Magyar Demokrata Fórum felé fordul, meghozza gyümölcsét és Magyarországon szilárd, biztos alapokra helyezhető kormányzat lesz, amely képes lesz nyugati segítséggel megoldani Magyarország gazdasági válságát és kivezeti az országot abból a nehéz helyzetből, amelybe a 40 éves kommunista uralom sodorta Magyarországot. +++
1990. április 5., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|