|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Tőkés László sajtókonferenciája (2. rész)
|
Még Iliescu elnöktől is szemrehányásokat kapott amiatt, hogy állítólag nem képviselte kellőképpen Románia érdekeit, hanem csak a Romániában élő magyarság ügyét pártolta. (A püspök malíciózus megjegyzése: annyira biztosan képviselte Románia érdekeit az Egyesült Államokban, mint amennyire Románia képviseli a földjén élő magyarság ügyét.) A több irányból érkező megtámadtatások azonban még e vádban sem voltak konzekvensek, hiszen a hivatalos propaganda azt kérte számon Tőkés Lászlótól, hogy egyáltalán milyen címen képviseli Romániát a tengerentúlon. Az amerikai úttal kapcsolatos vádaskodások egyik legfőbb kifogás, hogy Tőkés László összekapcsolta a Romániának nyújtandó amerikai legnagyobb kedvezmény megadását a nemzetiségi kérdés rendezésével. A püspök ezzel szemben úgy vélekedik, hogy a román kormánynak ezzel valójában kedvező feltételeket szabtak, hiszen román részről már számtalan ígéret hangzott el a nemzetiségek egyenjogúságáról. A vádak másik eleme, hogy az Amerikában tárgyaló Tőkés László egyoldalú, félrevezető nyilatkozatokat adott a marosvásárhelyi eseményekről. Ezt az alattomos vádat a püspök visszautasította a magyar és a nemzetközi sajtó képviselői előtt, hangoztatván, hogy naprakész információk alapján igazolható tényeket tárt az amerikai közvélemény elé. Álláspontja azóta sem változott: nem kétoldalú összecsapások játszódtak le Erdélyben, hanem a román régi reakciós erők egyoldalúan provokálták a magyarokat. A magyarság agresszió áldozata lett, s ha ellenállást tanúsított, akkor azt puszta önvédelemből tette.
A helyzet kiéleződésének egyik, viszonylag kevéssé ismert eleme a román tömegtájékoztatás áldatlan tevékenysége. A román hírmédiumok, bár a cégért átfestették, a régi időkből megmaradt gárdájukkal gyakorlatilag a Ceausescu idején megszokott módszerekkel operálnak. A tapasztalatok szerint tervszerű dezinformációs kampány folyik a romániai nemzetiségek, mindenekelőtt a magyarság ellen. Az uszító kampánnyal elérték, hogy ma már olyan románok körében is lábra kapott az idegengyűlölet, akik korábban nem voltak megfertőzve a magyarellenességgel. A legkirívóbb példák közül válogatva Tőkés László kiemelte a Nemzeti Demokrata Párt lapjának névtelen glosszáját, amelyben egyenesen azzal vádolták meg, hogy egy ,,külföldi titkos hatalom tábornoki rangú ügynökeként,, tevékenykedik. Kincses Előd ehhez hozzátette: volt olyan román sajtóorgánum, amely úgy vélekedett, Sütő Andrást a magyarok verték össze, hogy ezzel is a románokat próbálják meg lejáratni. (folyt.köv.)
1990. április 4., szerda 18:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|