|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Sajtószabadságot követelnek az újságírók
|
1990. április 3., kedd - A Magyar Televíziós Kamara, a
Magyar Rádiós Kamara, a Nyilvánosság Klub választmánya, valamint a
Magyar Újságírák Országos Szövetségének elnöksége megvitatta a
rádiós és televíziós újságírás helyzetét. A tanácskozás résztvevői
megállapították: a pártok túlnyomó többsége erőteljesen irányítani,
befolyásolni kívánja a rádió és a televízió tevékenységét, amit az
újságírók nem fogadhatnak el.
A tanácskozás résztvevői dokumentumban foglalták össze észrevételeiket a sajtószabadság érvényre juttatásához szükséges feltételekről. Ebben kifejtik: bár minden párt deklarálja - még nincs sajtószabadság. Az újságíró szakma az utóbbi hónapok politikai küzdelmeiben azt tapasztalja, hogy a nemzeti médiumokban a pártok a szólás- és véleményszabadságot magukra nézve sok esetben egyoldalú jogként értelmezik, s a sajtóban megjelenő más álláspontokért magát a sajtót támadják.
A pártérdekek érvényesítését a sajtó közvetlen irányításával, a szakmai munkába való folyamatos beavatkozással képzelik el, tehát a korábbi egypárti rendszer módszereit továbbra is alkalmazzák. Ezért egyre indokoltabb az a félelem, hogy a nemzeti médiumok egyes műhelyeit külön pártálláspontok szócsövévé kívánják változtatni.
Hogy ezt a veszélyt a szakma elháríthassa, javasolják: az Országgyűlés határozatban kötelezze a nemzeti tájékoztató eszközöket - mindenekelőtt a rádiót és a televíziót - a tárgyilagosságra és a pártoktól, valamint a mindenkori kormánytól való politikai függetlenségre. Indítványozzák, hogy az új törvényhozás mielőbb dolgozzon ki a nemzeti médiumok vezetőinek kiválasztására és felügyeletére a pártatlanság elvének megfelelő megoldást. Ez a feladat nem végezhető el a szakmai szervezetek együttműködése nélkül, éppen ezért a részletek kimunkálásához bármilyen formációjú koalíciós kormánynak felajánlják segítségüket és teljes támogatásukat.
Minden további késlekedés egyet jelent azzal, hogy nincs sajtószabadság - állapítja meg a közös dokumentum. (MTI)
1990. április 3., kedd 15:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|