|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Románia - emlékezés
|
Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, 1990. április 1. vasárnap (MTI-tud) -
Marosvásárhely tanulságait le kell vonni, előtérbe kell helyezni az
ország érdekeit - erre hívott fel szombat esti televíziós beszédében
Ion Iliescu, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács elnöke. Románia
vezető politikusa abból az alkalomból szólt az ország népéhez, hogy
100 nappal korábban győzött a népi forradalom. Méltatta a forradalom
jelentőségét, de hangsúlyozta, hogy ezekben a napokban a különböző
érdekeken felülemelkedve az ország, a nép javát kell szolgálnia
minden politikai erőnek.
A forradalom évfordulóját szerte Romániában megünnepelték az áldozatok emlékezetének jegyében. A templomokban és a hősi harcok színhelyein gyászmiséket tartottak, az emlékhelyeknél koszorúzásokra került sor. Bukarestben Ion Iliescu, Petre Roman kormányfő és több vezető politikus katonai díszőrség jelenlétével koszorúzott a fiatal hősök temetőjében, a Forradalom terén és másutt. Külön megemlékezést tartottak a televízió székházánál is, ahol súlyos harcok folytak. A főváros ,,forró pontjain,, gyertyákat gyújtottak, koszorúkat, virágokat helyeztek el. Mindenütt elhangzott a himnusz és a ,,Hősök induló,,-ja. A December 21. elnevezésű egyetemi diákszervezet megjelölte azt a helyet, közvetlenül az egyetem mellett, ahol a forradalom első óráiban az első egyetemisták áldozták életüket. Ezen a helyen Petre Roman kormányfő térdre borult és gyertyát gyújtott.
Szombaton minden forradalmi városban rendeztek hasonló megemlékezéseket, kivéve Temesvárt. A mártírvárosban a ,,December 17.,, társaság, valamint az ,,1989-es decemberi forradalom fóruma,, korábban, március 25-én tartotta megemlékezését, mivel a forradalom Temesváron tört ki, megelőzve a bukaresti eseményeket. A temesvári megemlékezésen a szegények temetőjében helyezték el a kegyelet koszorúit. Onnan a tömeg csendes menetben a Győzelem térre vonult, ahol gyászszertartást követően ismét koszorúzást tartottak.+++
1990. április 1., vasárnap 10:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|