|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Szovjet sajtó - Marosvásárhely
|
Dorogi Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. március 21. szerda (MTI-Tud.) - A szovjet
tévé 120 perc című reggeli zenés műsora szerdán reggel nyugati
rádióállomások híradásai alapján számolt be a marosvásárhelyi
összetűzésekről, az azt követő magyar válaszlépésekről, a budapesti
tüntetésről. A BBC jelentését ismertetve a szovjet tévé kitért Sütő
András sebesülésére is.
A szovjet tömegtájékoztatás nem szentel különösebb figyelmet a marosvásárhelyi eseményeknek. A tévé mellett egyedül az Izvesztyija című napilap számolt be eddig rendszeresen - kedden bukaresti, szerdán budapesti tudósítói tollából - a véres összetűzésekről. A kedd esti tévéhíradó, valamint szerdán a Szelszkaja Zsizny című napilap a TASZSZ jelentését ismertette az eseményekről.
Az Izvesztyija tárgyszerű szerdai tudósításában külön is megemlítette, hogy a magyarellenes szélsőséges akciót valamennyi magyarországi politikai párt elítélte. A jelentés, amely a szovjet sajtóban először közli a romániai város magyar nevét is, kitér a budapesti magyar-román értelmiségi találkozóra, s arra, hogy ennek résztvevői közös erőfeszítést sürgettek ,,az erdélyi Karabah,, elkerülése érdekében.
A szovjet lap tudósítója megállapítja: a Ceausescu-diktatúra bukása után úgy tűnt, hogy a két ország kapcsolatai normalizálódnak, s ezt a reményt erősítette meg a magyar külügyminiszter december 30-i bukaresti látogatása is. Az utóbbi hetekben, miután a magyar nemzetiségi kisebbség részéről egyre hangosabban követelték az autonómia helyreállítását, megváltozott a helyzet.
A tudósítás végezetül Horn Gyula külügyminisztert idézi, aki az értelmiségi találkozón a két ország kapcsolatairól szólva kijelentette: a decemberi forradalomhoz fűzött remények nem igazolódtak be, a haladás túl lassú. +++
1990. március 21., szerda 17:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|