|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Romániai magyarokért - demonstrációk országszerte (2. rész)
|
Felszólította a magyar kormányt, tegyen meg mindent az ott élők biztonsága érdekében, és az ENSZ-et, hogy követelje ugyanezt a román kormánytól.
Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ ügyvívője arról szólt, hogy hazánk végtelen türelemmel szemlélte, ami az erdélyi magyarsággal történik, ám ez a türelem fogytán van. Követelte Ion Iliescu és Petre Roman romániai vezetőktől, hogy azonnal tegyenek intézkedéseket a magyarságot ért sérelmek orvoslására, és hassanak oda, hogy soha többé ilyen ne fordulhasson elő. Mint mondotta: mi nem vonjuk kétségbe a határokat, de követeljük, hogy az erdélyi magyarság legyen szabad. Aki ezt nem veszi figyelembe, a magyar demokrácia teljes erejével találja szemben magát. Hazánk nem tűrheti többé tétlenül erdélyi magyar testvéreink bántalmazását.
Keresztes Sándor, a KDNP elnöke azt emelte ki beszédében, hogy az átalakulás hosszú folyamat, s az elmúlt évtizedekben a román népbe táplált nacionalizmust nagyon nehéz megváltoztatni. Segíthet azonban a keresztény értékek elterjesztése, ami egyébként egész Nyugat-Európában előnyösen alakította a demokráciát.
Sebestyén László, a Magyar Néppárt nevében a tiltakozó nagygyűléshez szólva kiemelte: mindenkinek tudomásul kell vennie Európában, hogy a magyarokat immár nem lehet titokban bántalmazni. Felhívta az ENSZ vezetőit, foglakozzanak komolyan a magyarság ügyével. Kérte a román demokratákat, fogjanak össze magyar testvéreikkel, mert csak ez vezethet a megbékéléshez.
Németh Zsolt, a Fidesz választmányi tagja azt emelte ki: nemzeti érdekünk, hogy Erdélyben a magyarok magyarok maradhassanak. Ugyancsak nemzeti érdekünk fűződik ahhoz, hogy az erőszakot ne hagyják büntetlenül, s hibbant, részeg csőcselék ne okozhasson beláthatatlan következményekkel járó felfordulást, hiszen ez újból lángba boríthatja Romániát.
Prepeliczay István, a Független Kisgazdapárt főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hog y mintegy 5 millió azoknak a száma, akik bár szülőföldjükön élnek, távol vannak hazájuktól. Sorsuk nem lehet közömbös, s az egész világnak ki kell állnia az elnyomott magyar nemzetiség érdekében. Ezért hazánknak is kötelessége, hogy segítsen felrázni a világ népeit, s tudatosítsa, mi történt a magyarsággal.
Csepella Imre az Erdélyi Szövetség képviseletében szólalt fel, s arra kérte az egybegyűlteket: értsék meg, nem az egész román nemzet tette azt, ami az elmúlt 24 órában történt. Az atrocitás senkinek sem jó, s nem lehet vezérelv a jövőben sem. Az önrendelkezéshez minden népnek, így az erdélyi magyaroknak is joga van. (folyt. köv.)
1990. március 20., kedd 20:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|