Rendszerváltás és az MTI

	A magyarságról 3.
Most, hogy újra indultak a tárgyalások a kulturális kapcsolatok fejlesztéséről, az egyik javaslat éppen az volt, hogy kölcsönösen nyissuk meg ezeket az intézeteket. Azonban a nyilatkozatokon kívül más nem történt. - Minthogy Ön megvívta már a csatát az Erdély története című könyv kiadásásával a Ceausescu-érában, megkérdezem, hogyan ítéli meg azt a román döntést, amely ismét megakadályozza magyar könyvek bejutását? alc. A román nacionalizmus forrása - Én úgy látom, hogy az utóbbi időben olyan jelenségek mutatkoznak, amelyek nem jó irányba visznek, inkább visszavetik a fejlődést, amelyben az emberek itt is és ott is reménykedtek. Nos, bevallom azt is, hogy bennem decemberben is, meg utána is mérsékelt remények éltek. A nacionalizmus ugyanis nem Ceausescuhoz köthető jelenség és nem kapcsolható csupán az ő politikájához. A nacionalizmus régebbi gond ebben a térségben és a magyar-román viszonyt legalább a 48-49-es szabadságharc óta határozottan és erőteljesen befolyásolja. Ám ahogyan jelentkezik, abban nagy szerepe van az értelmiségnek. Annak a rétegnek, amelynek feladata lenne, hogy segítse a nemzetek közti együttműködést. Ma azt mondhatom, hogy a román értelmiségnél erőteljesebben jelentkezik a nacionalizmus, mint a magyarnál, bár itt sem hiányzik. Az utóbbi esetében főleg a tudatlanságból táplálkozik, nem ismerik az erdélyi etnikai viszonyokat és emiatt olyan következtetéseket vonnak le, mintha Erdélyben magyar többség lenne. A román értelmiségben viszont sikerült azt a meggyőződést erősíteni, hogy a magyarok megint Erdélyt akarják. Nos, a két világháború között valóban ez volt a magyar külpolitika célja; a románok körében tehát tömegjelenséggé vált a félelem és Ceausescu ezt a félelmet táplálta. Jellemző, hogy a decemberi, temesvári eseményekkel kapcsolatban azt állította, hogy a magyar hadsereg be akar vonulni Romániába. Vagyis a fenyegetettség érzetét keltette. És az ilyen politika hatása alatt nagyon nehéz az együtműködést hirdetni. A nemzetállam eszményéhez ragaszkodó román természetesnek tartja, hogy a magyar gyerekek román iskolákban tanuljanak és nem hajlandó orvosolni a magyar sérelmeket, például az oktatás terén. Természetesnek tartja az úgynevezett "homogenizálást", ami egyszerűen erőszakos asszimilációt jelent. Igaza van Tőkés Lászlónak, amikor azt mondja, hogy a románok a XIX. század végén és a XX. század elején léptek fel azokkal a követelésekkel, amelyeket a magyarság most vet fel: a nyelv és a kultúra megtartását kívánták. (folyt.) 1990. március 20., kedd 15:34
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »