 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
- Román-magyar események - 2. folyt.
|
Felszólítjuk a magyar kormányt, hogy haladéktalanul tegyen meg
minden szükséges intézkedést az erdélyi magyarság élet- és
vagyonbiztonságának megőrzése érdekében.
Felszólítjuk Magyarország polgárait, hogy március 20-ikán,
kedden délután 6 órakor gyűljenek össze a budapesti Hősök terén, és
békés demonstráción erősítsék meg az erdélyi magyarság védelmében
fogalmazott követeléseinket.
Aláírás: a Magyar Demokrata Fórum elnöksége.
- A Marosvásárhelyen történtek természetesen a Budapesten folyó
magyar-román értelmiségi találkozón is éreztették hatásukat. Erről
az eseményről Szőcs Géza tudósít:
- A marosvásárhelyi tragédia felborította a Béla király úti
román-magyar értelmiségi tanácskozás programját, és új mederbe
terelte a találkozó menetrendjét.
A ma délelőtti felszólalások úgyszólván kivétel nélkül a
Vásárhelyen történtekhez kapcsolódtak. Emlékezetesek maradnak Konrád
György szavai, aki világosan megfogalmazta: nagyon határozottnak
kell lennünk az Európában újjáéledő fasiszta jelenséggel szemben, és
az a kormány, mely eltűri saját országában a pogromokat, vét a
helsinki záróokmány ellen.
Markó Béla költő részletekkel szolgált azzal kapcsolatban, hogy
a vásárhelyi magyar értelmiségiek már napok óta kérték a kormány
beavatkozását az előrelátható atrocitások megelőzésére. A bukaresti
kormány azonban tehetetlennek bizonyult.
Dr. Ewa-Maria Bárki, bécsi ügyvédnő a kormányok jogi
felelősségéről beszélt általában, és a mostani román belügyminiszter
felelősségéről konkrétan.
Háromnegyed tizenkettő után már kikristályosodott az az
álláspont, hogy a Marosvásárhelyen történtekkel kapcsolatban külön
közleményt tesznek közzé, még a találkozó közös nyilatkozatát
megelőzően. E nyilatkozat többek között hangsúlyozza a résztvevők
szolidaritását és együttérzését a súlyosan bántalmazott Sütő
Andrással, akinek, mint meghívottnak ma kellett volna megérkeznie a
találkozóra. (folyt.)
1990. március 20., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|