|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
A Legfőbb Ügyészség közleménye
|
1990. március 19., hétfő - Amint a sajtó korábban már
beszámolt róla, a Magyar Szocialista Párt feljelentette Torgyán
Józsefet közösség elleni izgatás miatt. A legfőbb Ügyészségnek az
MTI-hez eljuttatott közleménye emlékeztet, hogy a Független
Kisgazdapárt főügyésze a Mai nap január 22-i számában olyan
nyilatkozatot tett, miszerint ,,aki nem szakít 180 fokosan a
bolsevik elvekkel - amit az MSZMP követett -, az fasiszta elveket
vall. Ez jelenleg érvényes az MSZMP-re, mely nem szakított korábbi
bolsevik politikájával, de az MSZP-re is, amely ragaszkodik
vagyonához, kormánypozícióihoz, vagyis korábbi jogállásaihoz,,.
A Fővárosi Főügyészség a feljelentéssel kapcsolatban olyan jogi álláspontot foglalt el, hogy Torgyán József nyilatkozata nem közösség elleni izgatásnak, hanem rágalmazásnak minősülhet. Így a vád képviseletét az ügyészség nem vállalja, és az ügyet elbírálásra a bírósághoz továbbítja.
A Magyar Szocialista Párt e határozat miatt panaszt tett a Legfőbb Ügyészségnél, rámutatva: nyomós közérdek fűződik a politikai küzdelmek kultúrált formában történő lebonyolításához. A Legfőbb Ügyészség állásfoglalása szerint a Fővárosi Főügyészség megállapítása helytálló, helyesen járt el, amikor a feljelentést rágalmazásnak minősítette. A korábbi határozatot annyiban változtatta meg, hogy utasította a Fővárosi Főügyészséget a vád képviseletének átvételére, a nyomozás lefolytatására és az ennek következtében adódó ügyészi feladatok teljesítésére. (MTI)
1990. március 19., hétfő 15:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|