|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-román értelmiségi csúcstalálkozó
|
1990. március 19., hétfő - Magyar-román párbeszéd címmel kétnapos eszmecsere kezdődött hétfőn Budapesten magyarországi, erdélyi magyar és román vezető értelmiségiek részvételével. A résztvevők között van Ioan Alexandru és Mircea Dinescu költő, Cs. Gyimesi Éva, a kolozsvári egyetem tanára, Kányádi Sándor költő, Csoóri Sándor költő, Cseres Tibor író. A rendezvény szervezője, Josef von Ferenczy - a müncheni székhelyű Ferenczy hírügynökség vezetője - meghívólevelében hangoztatta, hogy a tolerancia szellemében - amely mindenkor egymás jobb megismerésén alapszik - történelmi lehetőség nyílik a magyar és a román nép között évszázadok óta fennálló sorompók lerombolására és a két népet összekötő hidak megépítésére. Különös felelősség hárul a két nemzet értelmiségére azért, hogy a nemzeti gyűlölet e két népet soha többé ne válassza el, s hogy a román-magyar kapcsolatot mindenkor a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak maradéktalan elismerésén alapuló európai normák határozzák meg.
Josef von Ferenczy az MTI kérdésére elmondta: amennyiben a mostani találkozó sikerre vezetne, akkor javasolni fogja, hogy hozzanak létre egy magyar-román párbeszéd egyesületet, amely a most megkezdett szellemben folytatná a kapcsolatépítést. A párbeszéd fenntartására létrehozandó szervezet fővédnökévé Josef von Ferenczy szeretné megnyerni Horn Gyulát, aki az NDK-menekültek sorsának rendezésével nagy nemzetközi tekintélyt vívott ki. (MTI)
1990. március 19., hétfő 09:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|