|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
A csepeli Lenin-szobor eltávolítása
|
-----------------------------------
München, 1990. március 14. (SZER, Magyar híradó) - Mi lesz a csepeli "zsíroskenyeres" Lenin-szobor sorsa? A helyszínről Tar Péter jelenti:
- Régen vonultak ki ennyien mosolyogva a Csepel Vas- és Fémművek főkapuján, mint ma délután, a műszak végeztével. A félelem nélküli mosolyt egy felirat szülte - idézem: "Az SZDSZ hazaküldött". Ez az üzenet az évtizedek óta a gyárra és Csepelre tekintő nagyhírű és nagy súlyú Lenin-szobor hűlt helyén áll. Ledőlt tehát a vörös Csepel egyik bálványa, de nem akárhogy.
Három párt - a Fidesz, a Független Kisgazdapárt és a Szabad Demokraták Szövetsége - érezte fontosnak, hogy még a szabad választások előtt eltűnjön a talapzatáról az embereket ijesztgető 5 tonnás bronzalak.
Kettő - magát megnevezni nem kívánó - párt viszont megvétózta az előbbi három indítványát a kerületi tanácsnál. Szegény tanács másik gondja a tulajdonos felkutatása volt - még a szovjet követséget is megkérdezték - de mindenki csak úgy emlékezett, hogy a műalkotás a szovjet nép ajándéka a Csepel Művek dolgozóinak. Ezt viszont a csepeliek kikérték maguknak.
Ezért aztán az SZDSZ kerületi csoportja nem várt tovább, hanem ultimátumot nyújtott be, amiben az utolsó dátum ma dél volt. Mivel a tanács délig nem mozdult, így az SZDSZ által előrelátóan odarendelt daru mozdította meg alapjaiban a volt szovjet pártvezért.
A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat dolgozói gyakorlott Lenin-döntögetőként segítették a képzőművészeti alkotást ideiglenes dughelyére - a gyár munkásmozgalmi múzeumának pincéjébe.
Végül is felesleges volt a rendőrség rendfenntartóinak kirendelése: csődület nem támadt. Ha valaki mégis aktív közreműködője kíván lenni a szobordöntésnek, az hozzájárulhat a felmerült költségek rendezéséhez - amire szabaddemokraták gyűjtést indítottak. +++
1990. március 14., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|