Rendszerváltás és az MTI

	Március 15. - Románia (1.rész)
Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti: Csíkszereda, 1990. mórcius 15 csütörtök /MTI-tud/ - Március 15-én a romániai magyarság méltóképpen emlékezett meg a szabadságharc évfordulójáról. Ez volt az első szabad március 15-ike, amelyen tilalom nélkül lehetett méltatni a magyar nemzet ünnepét. A Romániában megjelenő magyar nyelvü lapok ünnepi cikkekkel köszöntötték a 142. évfordulót. A romániai Magyar Szó cikke utalt arra, hogy a diktatúra sötét időszakában az erdélyi magyarság ha titokban is, de mégis megünnepelte március 15-ét. Sok helyütt kijátszották a tilalmat, az emlékhelyeket virágokkal borították el. A Csíkszeredán megjelenő Hargita Népe hangsúlyozza, hogy Petőfi Sándor és a magyar ifjak márciusi forradalma európai jelképpé vált. "Tőkés László és közössége éppen Petőfi szabadságszellemét ápolva szegült szembe az emberi méltóságot sorvasztó bolsevik maskarádába bujtatott, nacionalista sovén politikával. A romániai forradalmat győzelemre vivő román ifjuság Petőfi nevét is idézva küldte történelmi szemétládába a gyűlölt diktatúrát. Ez az Európa végre tájainkon is szabadon, emberi méltóságunkat is fölmutatva idézhessük március idusának történelmi távlatokat sugalló szellemét. Magyarok és románok testvéri kézfogását, egymás hagyományit, kultúráját, anyanyelvét tisztelő valós barátság kiépítését, a szabadság és a demokrácia megteremtést jelzi ez a történelmi távlat" - írja a Hargita Népe. A Bukarestben megjelenő Valóság március 15. időszerüségét kiemelve azt írta, hogy átvitt értelemben változatlanul időszerü beszélni és írni a jogállamban működő minisztériumokról, az egészséges népképviseletről, a megoldatlan erdélyi problémákról, a törvény előtti egyenlőségről, az arányos terherviselésről, a tulajdonjogról, a szabad sajtóról és sok olyan "kényes" kérdésekről, amelyek érinthetetlen tabuként rejtőznek manapság az elmékben és a szivekben. (folyt.) 1990. március 15., csütörtök 17:57
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Március 15. - Románia (2.rész)
Csütörtökön szerte Erdélyben mindenütt tömegesen vett részt a magyarság az ünnepi rendezvényeken. Hargita megyében Csíkszeredán a koszorúzási ünnepségen több mint tizenötezren emlékeztek a szabadságharc nagyjaira. A város központjában Petőfi és Balcescu szobrait borították el a koszorúk: az üzemek és az intézmények képviselői - példanéküli módon - több mint százhúsz koszorút helyeztek el a szobroknál. A Magyar Köztársaság koszorúját Szűts Pál bukaresti nagykövet helyezte el, aki ezenkívül részt vett a múzeumban szabadságharcos emlékeket bemutató kiállítás megnyitásán, és ellátogatott az 1. számú általános iskolába is, amely Petőfi Sándor nevét vette fel. Csíkszeredában a főtéren tartott gyűlés szónoka Csutak István, a Demokrata Magyar Ifjak Szövetségének ügyvezetője volt. Délután a szakszervezeti kultúrházban tartott ünnepi műsor előtt Németh Zsolt, a FIDESZ választmányának tagja tolmácsolta a magyar fiatalok üdvözletét. Székelykeresztúron délután megszólaltak a harangok, majd Petőfi Sándor szobránál Szűts Pál is koszorúzott. Az erdélyi kisvárosban közös istentiszteletet tartottak, majd a Gyárfás kúria épületében emlékműsort rendeztek. Székelyudvarhelyen a Márton Áron téren három kopjafából álló emlékművet avattak fel. A Nyergestetőn székely fiatalok lovasbandériuma vonult a hegy tetején lévő 1848-as hősi emlékműhöz, ahol több ezer főnyi ünneplő tömeg koszorúzott. Mádéfalván a főút melletti emlékműnél, Agyagfalván a székely emlékműnél ugyancsak ünnepséget és koszorúzást tartottak. Aradon a vértanúhalált halt tábornokok emlékművénél mintegy négyezer ünneplő gyűlt össze. Ezúttal már nem zárta el kerítés az emlékmű helyét, azt szabadon megközelíthették az ünneplők. A bukaresti magyar nagykövetség képviseletében Almási Kálmán tanácsos koszorúzott. A mártírvárosból, Temesvárról fiatalok delegációja érkezett Aradra, hogy leróják kegyeletüket az emlékhelynél. Temesváron a nap folyamán több helyen koszorúztak. A város Petőfi szobránál ünnepséget tartottak, majd a decemberi forradalom harcainak hősi helyeinél is megemlékeztek az áldozatokról. (folyt.) 1990. március 15., csütörtök 18:07
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Románia - március 15. (3.rész)
Máramarosszigeten a város főterén lévő 1848-as obeliszket koszorúzták meg sokan, majd a hosszúmezői szabadságharcos emlékműnél adóztak a hősök emlékének. Marosvásárhelyen a központi rendezvényt a megyei kultúrpalotában tartották, míg a város négy pontján különböző emlékhelyeknél koszorúzásokat és ünnepségeket rendeztek. Petőfi-emléktáblát lepleztek azon a házon, amelyben Petőfi Sándor lakott. Délután felemelően szép ünnepséget tartottak a fehéregyházai mezőn, az Ispán-kútnál, ahol a feltevések szerint életét vesztette a szabadságharc nagy egyénisége. A Petőfi emlékműnél koszorúzási ünnepségen méltatták a szabadságharc hőseinek áldozatát. Kolozsváron a Farkas utcai templom előtt gyűltek össze az ünneplők, akik megkoszorúzták a városban található szabadságharcos emlékhelyeket. Este a magyar színházban nagyszabású kultúrműsort tartottak. Bukarestben a 33. számú ipari líceum magyar tagozatos diákjai emlékeztek meg március 15-ről, majd a Petőfi kultúrházban Molnár Szabolcs egyetemi előadó méltatta a szabadságharc hőseit. Az évforduló alkalmából megalakították a Petőfi Sándor művelődési kört a Bukarestben élő magyarság kultúrális és mozgalmi összefogására. Szatmárnémetiben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szervezésében a magyar nemzetiség tagjai szerették volna megkoszorúzni a román szabadsághősnek, Balcescunak a szobrát, miután Petőfinek a városban nincs emlékműve. Ezt azonban a Vatra Romaneasca szervezet tagjai megakadályozták. Körbeállták a Balcescu szobrot és nem engedték, hogy a magyar nemzetiségiek a román nép szabadsághőse előtt tisztelegjenek. A szatmárnémeti román szervezet szerint a magyar szabadságharcra való emlékezés románellenes. A Vatra Romaneasca úgy állítja be az 1848-as szabadságharcot, hogy az románellenes, magyar nacionalista fejlemény volt, s elvezetett Erdély elcsatolásához. A koszorúkat az RMDSZ szatmárnémeti városi szervezete a közeli kastélyhoz vitte, ahol Petőfi Sándor lakott, s azokat a kastély falánál helyezte el. Megemlékeztek még március 15-ről Brassóban, Segesváron, Nagyvarádon, Nagyszebenben, Déván, Sepsiszentgyörgyön és Székelyföld több településén is. +++ 1990. március 15., csütörtök 18:19
Vissza » A hírhez kapcsolódik »