|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15. vidéken (1. rész)
|
1990. március 15., csütörtök - Az idén végre valóban szabad,
igaz és teljes ünnep volt március 15-e vidéken is. Nem volt az
országnak olyan kis települése, ahol ne emlékeztek volna meg az
1848-49-es szabadságharcról, ne idézték volna a 142 évvel ezelőtti
március napjainknak szóló üzenetét. Volt, ahol az egész város,
illetve falu lakossága pártállásra való tekintet nélkül együtt
ünnepelt, és olyan is ahol az egyes pártok, vagy pártok ez alkalomra
szövetkezett csoportjai külön ünneplésre hívták tagjaikat,
szimpatizánsaikat.
Mindenütt megkoszorúzták 1848 nagyjainak, mártírjainak szobrait emlkéktábláit, felkeresték a forradalom és a szabadságharc emlékhelyeit, elhelyezték a kegyelet virágait a 48-as honvédek ismert sírjain.
Az egésznapos ünnep mindenütt rendzavarás nélkül bonyolódott le.
Nagyszabású ünnepségek színhelye volt Debrecen. A reggeli órákban, katonai tiszteletadással felavatták a felújított országzászlót. Az 1939. március 15-ére felállított, később eltávolított zászlórúdon hosszú évek óta most lengett először a nemzeti lobogó.
A Magyar Szocialista Párt által rendezett megemlékezés résztvevői elhelyezték koszorúikat a Kossuth-, majd a Petőfi-szobor talapzatán. Először koszorúzott a magyar nemzeti ünnep alkalmából a Szovjetunió debreceni főkonzulja. Koszorújának szalagján a következő felirat olvasható: ,,Engesztelő tisztelettel az 1848/49-es magyar szabadságharc hőseinek,,.
Az ellenzéki pártok hívására összejött ünneplők délelőtt a nagytemplomban istentiszteleten vettek részt. Kocsis Elemér, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Az ellenzéki pártok képviselői elhelyezték koszorújukat Kossuth székén, később pedig a református kollégium oratóriumában is. A tömeg a Nagytemplomból a Kossuth térre vonult, ahol előbb a pártok vezetői, majd a lengyel Szolidaritás, a kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselője mondott beszédet. (folyt.köv.)
1990. március 15., csütörtök 19:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Március 15. vidéken (2. rész)
|
A Debrecen központjában álló Lenin-szobrot az ünnepre virradó éjszaka lepedőbe és csomagolópapírba burkolták az ellenzéki pártok képviselői, mivel a városi tanács nem tett eleget annak a már hetekkel ezelőtt nyilvánosságra hozott kérésüknek, hogy a városi tanács március 15-ére távolíttassa el, vagy legalább rejtse lepel alá. Szombathelyen csütörtök reggelre ugyancsak lepelbe takarták Lenin szobrát, mivel szinte kegyeletsértőnek érezték, hogy éppen a Március 15. téren áll. Szolnokon egy munkásmozgalmi emlékművet - egy bal kezével az ég felé mutató arc nélküli bronzfigurát - burkoltak fekete lepelbe.
Több százan zarándokoltak el az idén is az ünnep alkalmából Pákozdra, az 1848-as szabadságharc nagy csatájának színhelyén felállított emlékműhöz, s vettek részt az ott tartott koszorúzási ünnepségen. A Békés megyei Mezőberényben a Körös-parti Petőfi emlékhelyhez indult gyalogos túra. A hagyomány szerint a költő ezen a helyen kelt át a folyón, hogy csatlakozzon Bem tábornok Erdélyben harcoló seregéhez. A Nógrád megyei fiatalok ugyancsak megtartották hagyományos Petőfi-emléktúrájukat. A Salgótarjánból induló menet úticélja a Salgó-vár, illetve a költő ottjártának emlékét megörökítő emléktábla volt.
Várpalotán és Hódmezővásárhelyen felavatták a 48-as forradalom és szabadságharc emlékművét, a Csongrád megyei Tompán és a Békés megyei Gyulaváriban pedig leleplezték a II. világháború áldozatainak emléktábláját. Fertőszentmiklóson felavatták a helyi lakosság és a vállalatok adakozásából emelt Petőfi-szobrot. A költő alakját Domonkos Béla szobrászművész formálta meg. Kunszentmártonban, ahol a helyi ipari és kereskedelmi szakmunkásképző intézet felvette Veress Jánosnak, egykori alapítójának a nevét, leleplezték a névadó emléktábláját.
Többek között Szilvásváradon és Szolnokon korhű jelmezbe öltözött 48-as huszárok felnonulásában is gyönyörködhettek az ünneplők. Szolnokon a lovasok végigjárták a város összes 1848-49 emlékhelyét. Balassagyarmat egyik presszóját Pilvax Kávéháznak rendezték be, ahol korabeli jelmezbe öltözött vendéglátóipari tanulók szolgálták fel a kapucinert és az egyéb finomságokat a betérőknek. (folyt.köv.)
1990. március 15., csütörtök 19:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Március 15. vidéken (3. rész)
|
Vácott ez alkalommal jelentették be, hogy mostantól új címere van a városnak, Békéscsabán a romániai testvérvárosból - Székelyudvarhelyről - érkezett művészegyüttesek Erdély népeinek dalaiból, táncaiból összeállított műsort mutattak be. Az egri művelődési központban, magyarországi ősbemutatóként az Amerikában élő Varga Lászó ,,Kossuth, vagy Széchenyi?,, című darabját láthatta a közönség a Gárdonyi Géza Színház művészeinek előadásában. (MTI) nos-bán-laz-kru-cser-nyÓ-szé-hon-szen-dáv-kász-gyz-uné-tár/kz
1990. március 15., csütörtök 19:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|