 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Március 15. - 1990 - Kossuth tér (1. rész)
|
1990. március 15., csütörtök - Az ünneplő sokaság a
Petőfi-szobortól a Kossuth Lajos térre vonult át, ahol négy párt - a
Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt, a Hazafias
Választási Koalíció és a Magyar Néppárt - szónokai fordultak az
egybegyűltekhez. A délután fél kettőre meghirdetett nagygyűlés
néhány perces késéssel kezdődött meg, mivel a térre folyamatosan
érkeztek a résztvevők a Szabadság térről, ahová a Szabad Demokraták
Szövetsége tett kitérőt a szabad sajtó ügye mellett demonstrálva a
Televízió előtt.
Mintegy tízezren népesítették be a teret, amikor Antall József,
az MDF elnöke lépett a mikrofonhoz a Parlament lépcsőjén a részvevő
pártok zászlaival, ,48-as és ,56-os lobogókkal körülvéve. A
politikus hangoztatta: az MDF március 15-ét a nemzet egyetemes nagy
ünnepének tekinti, amely nem szolgálhat - még a választási harc
közepette sem - pártérdekeket. Az ünneplő pártoknak legfeljebb ahhoz
van joguk, hogy együtt fejet hajtsanak a nagy tettek és a nagy
elődök emléke előtt tisztelegve.
Ezután az MDF elnökségi tagja, Csoóri Sándor író lépett a
mikrofonhoz. Mondandóját bevezetve párhuzamot vont a tavaly
megtartott első szabad március 15-i ünnepségek és a mostani
megemlékezés között, hangoztatván, hogy akkor az ünneplő sokaság a
szabadság reményével ugyan, de lelkében a félelem maradványaival
köszöntötte a nemzeti ünnepet. Mára alaposan megváltozott a helyzet,
szabadabb, ám szövevényesebb lett az élet. Az Európán átsöprő
változások gyökereit kutatva Csoóri Sándor rámutatott: a második
világégés óta folyó világnézeti és gazdasági háború az egyik fél
anyagi erőinek kimerülése miatt kezd a vége felé közeledni. S mint
minden háború után, most is új békeszerződések születnek majd
térségünkben. Az 1947-es párizsi megállapodással szemben ez az új
,,békeszerződés,, visszavonhatatlan bizonyossággal kimondja:
Magyarország független ország lesz újra. Megtörve, megfogyva,
szétzilált idegekkel és szétzilált gazdasággal - de független
ország
(folyt.köv.)
1990. március 15., csütörtök 17:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|