 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Március 15. - 199O (1. rész) - Múzeumkert
|
1990. március 15., csütörtök - Mint sok-sok éve már március
15-én, ezúttal is benépesült a Múzeumkert: piros-fehér-zöld kokárdás
fiatalok és idősebbek, több ezren emlékeztek a Nemzeti Múzeum előtt,
Petőfi Sándor szobra alatt a magyar szabadságharcra. A Múzeumkertbe
a Magyar Szocialista Párt invitálta az ünneplőket, hogy együtt
idézhessék a 142 évvel ezelőtti események szellemét.
Pontban 11 órakor felcsendültek a Himnusz hangjai, majd a
Szocialista Párt és a Magyar Néppárt képviselői megkoszorúzták
Petőfi Sándor emléktábláját a múzeum falán. Elhelyezték a
megemlékezés virágait az ünnepségen résztvevő budapestiek is. Nagy
Attila színművész tolmácsolásában - ugyancsak hagyományosan -
elhangzott a Nemzeti dal. Katona Béla, a párt országos elnökségének
tagja köszöntötte a résztvevőket, utalva arra, hogy itthon , s
szerte a világban 15 millió magyar ünnepel ma, bizonyítva, hogy
március 15-e a legnagyobb, a nép szívéhez legközelebb álló nemzeti
ünnepünk.
Ezt követően Pozsgay Imre lépett a mikrofonhoz. Ünnepi
beszédében felidézte a reformmozgalom közel negyedszázados
küzdelmét, amelynek eredményeként 1848-ban kirobbant a forradalom.
Hangsúlyozta: a szabadságharc egyik legfőbb tanulsága, hogy
idejekorán jött forradalom volt, amelyben érett gondolatok, eszmék
fejezték ki a kor európai színvonalon megfogalmazott követelményeit,
nemzeti, társadalmi szükségleteit: a nemzeti függetlenség
követelését a társadalmi forradalommal, az átalakulással. Ekkor
bizonyosodott be igazán először a magyar történelemben, hogy ez a
nép képes önmagát kormányozni, hogy évszázadok hódoltságai,
elnyomásai és keservei után is él e nemzetben az államalkotó
képesség és erő; hogy államalkotó erejénél fogva új intézményeket
tud teremteni a szabadság, a jogegyenlőség, a társadalmi átalakulás
jegyében. Ezt a tanulságot a ma nemzedékei nem felejthetik el -
mondotta, hozzátéve: erre kell emlékezni most, amikor
intézményteremtő képességünkkel, egy új államiság megformálásával, a
magyar nemzeti, közjogi hagyományokhoz kapcsolódva újra európai
alkotmányos rendet teremtünk az ismét szabad Magyarországon.
A továbbiakban - napjaink történéseire utalva - arról szólt,
hogy az eredményes közjogi tárgyalások után a magyar nemzet békés
forradalmat él meg. S miközben valóban szükség van a pártok,
társadalmi irányzatok szerinti megkülönböztetésre, a nép ma ismét
történelmet ír - hivta fel a figyelmet a szónok, hangsúlyozva:
vigyázni kell arra, hogy a történelmi tetteket ne a történetírók
feljegyzései helyettesítsék. (folyt.köv.)
1990. március 15., csütörtök 13:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Március 15. - 199O (2. rész) - Múzeumkert
|
Arra van szükség, hogy hamisítás nélkül, az előzmények ismeretében a
nemzeti megbékélés irányába haladjon e csendes forradalom.
Emlékeinkben 1848 márciusa azért is oly eleven és kitörölhetetlen,
mert nem valósult meg még minden abból, amit akkor elődeink oly
lelkesen, hittel magukénak vallottak. Nemzetünk ma arra vállalkozik,
hogy magyarságát megőrizve visszaköltözzön Európába, kapcsolódva
1848 eszmeiségéhez, egy új állam teremtésével megvalósítsa elődei
szándékát - hangsúlyozta végezetül Pozsgay Imre.
Az ünnepi beszédet követően elhangzott a Szózat, majd kulturális
műsor zárta a Szocialista Párt ünnepi rendezvényét. (MTI)
1990. március 15., csütörtök 13:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás az mtib1015 sz. hírre
|
Mai mtib1015 számú, Március 15. - 199O (1. rész) - Múzeumkert
című hírünk 2. bekezdésének 2. sorában a szöveg helyesen:
...Szocialista Párt, a Magyar Néppárt és a Baloldali Ifjúsági
-----------------------
Társulás képviselői...
--------
(MTI)
1990. március 15., csütörtök 19:57
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|