|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Március 15. - 199O (1. rész) - Múzeumkert
|
1990. március 15., csütörtök - Mint sok-sok éve már március
15-én, ezúttal is benépesült a Múzeumkert: piros-fehér-zöld kokárdás
fiatalok és idősebbek, több ezren emlékeztek a Nemzeti Múzeum előtt,
Petőfi Sándor szobra alatt a magyar szabadságharcra. A Múzeumkertbe
a Magyar Szocialista Párt invitálta az ünneplőket, hogy együtt
idézhessék a 142 évvel ezelőtti események szellemét.
Pontban 11 órakor felcsendültek a Himnusz hangjai, majd a Szocialista Párt és a Magyar Néppárt képviselői megkoszorúzták Petőfi Sándor emléktábláját a múzeum falán. Elhelyezték a megemlékezés virágait az ünnepségen résztvevő budapestiek is. Nagy Attila színművész tolmácsolásában - ugyancsak hagyományosan - elhangzott a Nemzeti dal. Katona Béla, a párt országos elnökségének tagja köszöntötte a résztvevőket, utalva arra, hogy itthon , s szerte a világban 15 millió magyar ünnepel ma, bizonyítva, hogy március 15-e a legnagyobb, a nép szívéhez legközelebb álló nemzeti ünnepünk.
Ezt követően Pozsgay Imre lépett a mikrofonhoz. Ünnepi beszédében felidézte a reformmozgalom közel negyedszázados küzdelmét, amelynek eredményeként 1848-ban kirobbant a forradalom. Hangsúlyozta: a szabadságharc egyik legfőbb tanulsága, hogy idejekorán jött forradalom volt, amelyben érett gondolatok, eszmék fejezték ki a kor európai színvonalon megfogalmazott követelményeit, nemzeti, társadalmi szükségleteit: a nemzeti függetlenség követelését a társadalmi forradalommal, az átalakulással. Ekkor bizonyosodott be igazán először a magyar történelemben, hogy ez a nép képes önmagát kormányozni, hogy évszázadok hódoltságai, elnyomásai és keservei után is él e nemzetben az államalkotó képesség és erő; hogy államalkotó erejénél fogva új intézményeket tud teremteni a szabadság, a jogegyenlőség, a társadalmi átalakulás jegyében. Ezt a tanulságot a ma nemzedékei nem felejthetik el - mondotta, hozzátéve: erre kell emlékezni most, amikor intézményteremtő képességünkkel, egy új államiság megformálásával, a magyar nemzeti, közjogi hagyományokhoz kapcsolódva újra európai alkotmányos rendet teremtünk az ismét szabad Magyarországon.
A továbbiakban - napjaink történéseire utalva - arról szólt, hogy az eredményes közjogi tárgyalások után a magyar nemzet békés forradalmat él meg. S miközben valóban szükség van a pártok, társadalmi irányzatok szerinti megkülönböztetésre, a nép ma ismét történelmet ír - hivta fel a figyelmet a szónok, hangsúlyozva: vigyázni kell arra, hogy a történelmi tetteket ne a történetírók feljegyzései helyettesítsék. (folyt.köv.)
1990. március 15., csütörtök 13:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|