 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Pártok a képernyőn - közvéleménykutatás (1990. II. 12-18.) (1.
rész)
(OS)
|
1990. március 9., péntek - A Magyar Közvéleménykutató Intézet a
Minisztertanács Hivatalának felkérésére kutatást végez a Magyar
Televízió és a Magyar Rádió választással összefüggő tevékenységéről.
Ennek első részeredményeit közöljük az alábbiakban:
Az elemzés a következő főbb kérdésekre igyekszik választ
keresni:
1. Sokat vagy keveset foglalkozik a választásokkal a Magyar
Televízió két programja, pontosabban, milyen arányban van jelen a
választási tematika a televízió műsoraiban?
2. Milyen gyakran és milyen időtartamban láthatók, illetve
hallhatók az egyes pártok, intézmények és szervezetek az úgynevezett
szerkesztett műsorokban.
3. Milyen értékelő, minősítő tartalmakat hordoznak az egyes
pártok, intézmények és szervezetek egymásra irányuló
megnyilatkozásai?
Az adatgyűjtés és elemzés tehát nem annak eldöntésére irányul,
hogy érvényesül-e a pártatlanság és az arányosság elve, de közvetve
hozzájárulhat az érdekeltek informálásához és tárgyilagos
következtetések levonásához.
Az elemzés csak a szerkesztett műsorokra terjed ki, nem
foglalkozik a ,,felosztott műsoridőben,, sugárzott választási
műsorokkal és a fizetett politikai hirdetésekkel.
Ezúttal nem mintavételen alapuló, hanem a műsorok meghatározott
típusára kiterjedő teljes körű elemzésről van szó, még akkor is, ha
nem terjed ki sem a délelőttönként sugárzott műsorokra, sem pedig a
művészeti, a szórakoztató és az ismeretterjesztő műsorokra.
Politikai tartalmú megnyilatkozások elemzéséről lévén szó,
óhatatlanul felmerül a szubjektivitás vagy az elfogultság veszélye.
Ennek kivédésére azt a szakmában szokásos módszert alkalmaztuk, hogy
a műsorokat változó összetételben két-két munkatársunk elemezte, s a
vitás kérdéseket igyekeztünk eldönteni.
Az 1990. február 12. és 18. között a Magyar Televízió
délutánonként összesen 110 órányi műsort sugárzott, s ez közel
egyenlő arányban oszlott meg a TV-1 és a TV-2 között. Elemzésünk a
TV-1 programjából 39, a TV-2 programjából pedig 43 úgynevezett
alapaműsorra terjed ki, amelyek a délutáni és esti adásidőnek
csaknem 30 százalékát ölelték fel. (folyt. köv.)
1990. március 9., péntek 17:23
|
Vissza »
|
|
Pártok a képernyőn - közvéleménykutatás (1990. II. 12-18.) (2.
rész)
(OS)
|
Az elemzett műsormennyiség (zene nélkül)
percben a délutáni műsor százalékában
TV-1 928 28
TV-2 1002 31
----------------------------------------------------------------
Együtt: 1930 59
AZ EREDMÉNYEK
1. A szóban forgó héten sugárzott 631 hír közül 96 hír (15
százalék) volt valamilyen kapcsolatban a választással. Egységesen
hír-típusúnak tekintettük a híradók, hírmagazinok, a képújság és
,,a,, hírek egységeit, tekintet nélkül arra, hogy olvasott hírek,
riportok, tudósítások, esetleg rövid interjúk vagy kommentárok
voltak. A 96 hír műsorideje az átlagosnál valamivel hosszabb volt,
ez a híridő 18 százalékát töltötte ki. A választási hírek száma a
TV-1-en az összes hír 17 százalékát, a TV-2-n pedig 13 százalékát
tette ki. Időtartamukat tekintve a TV-1-en 72,5 percet (20
százalék), a TV-2-n pedig 27 percet (24 százalék) foglaltak el.
A nem-hír típusú műsorrészek közül ezen a héten összesen 17
foglalkozott a választással. Ez az összes ilyen típusú elemzésbe
vont műsorrész 13 százaléka (TV-1 = 18, TV-2 = 9 százalék.)
Valamivel magasabb az arány, ha a műsorrészek hosszát tekintjük.
Összesen 4 és fél órát tettek ki azok a műsorrészek, amelyekben szó
volt a választásokról (20 százalék), ebből közel 3 órányit a TV-1
(30 százalék), s valamivel több mint másfél órányit a TV-2 sugárzott
(13 százalék).
A választásra vonatkozó hírek és nem-hír típusú műsorrészek 77
százaléka olyan külső pártpolitikai és kampányeseményekről
tudósított, amelyek a televízió közreműködése nélkül is megtörténtek
volna. Csak 3,5 százalékuk tekinthető (szerkesztett) választási
műsornak, s ilyen gyakorlatilag csak a TV-2-n fordult elő. A
választásal összefüggő műsorrészek 3 százaléka úgynevezett technikai
jellegű tájékoztatással szolgált a választópolgárok számára a
jelöltállítás és a szavazás módjáról. S végül a további elemzésre
kiemelt hírek és más műsorrészek közül 16 százalék a választást csak
melléktémaként érintette. Ez utóbbi csoportba olyan hírek és
műsorelemek tartoznak, amelyekre akkor is sor kerülhetett volna, ha
történtesen nem választásokra készülne az ország. (folyt.köv.)
1990. március 9., péntek 17:34
|
Vissza »
|
|
Pártok a képernyőn - közvéleménykutatás (1990. II. 12-18.) (3.
rész)
(OS)
|
Míg a TV-1 többnyire riportokat, tudósításokat és interjúkat
közölt a választási előkészületekről, addig a TV-2 zömmel olvasott
hírekben és kerekasztal jellegű vitákban, beszélgetésekben
foglalkozott a választásokkal. Valószínűleg ennek tulajdonítható
hogy a TV-2-ben valamivel több pártról esik szó, illetve több
képviselőjük bukkan fel.
2. A választással összefüggő műsorrészekben ezen a héten
háromnál többször a következő személy(iség)ek fordultak elő :
Alkalmak száma Időtartam
Összesen híren kívül (híren kívül)
saját maga összes perc
Antall József 9 1 21
Kis János 8 1 14
Grósz Károly 6 - -
Csengey Dénes 4 1 5
Tölgyessy Péter 4 - -
Horn Gyula 3 2 17
Németh Miklós 3 - -
A táblázatból elsősorban az alacsony gyakoriságok és a csekély
időmennyiségek szembeötlőek, ami főleg az elemzett időszak
rövidségének tulajdonítható. Grósz Károly előkelő helyezése a
leninvárosi incidens következménye. Az incidens azonban rajta kívül
még igen sokaknak adott alkalmat arra, hogy a képernyőre vagy
legalábbis említésre kerüljenek. Jelentős különbséget jelent, hogy
valaki saját maga vesz-e részt egy műsorban vagy hírben,
tudósításban számolnak-e be arról, amit tett vagy mondott, illetve
hogy egy műsor valamelyik szereplőjének közvetítésével, mintegy
másodlagosan fordul-e elő azáltal, hogy az illető említést tesz
róla. Ez figyelhető meg a tábla második oszlopában. Ismét más képet
mutatnak a ,,jelenlétről,, tanúskodó időadatok. Ezeket az időket
csak a nem-hír típusú műsorrészekben mérjük. Antall, Horn és Kis
kiugró időtartamú szereplése a Napzártában lezajlott
,,csúcstalálkozójuknak,, köszönhető. Horn itt viszonylag kevés
szóhoz jutott, amit viszont a HÉT-beli interjúja egyenlített ki. A
televíziós jelenlét egyik feloldhatatlannak látszó problémája, hogy
ha egy kormányfunkciót (is) betöltő (párt) politikus megjelenik a
nyilvánosság előtt a választások előtt, akkor kampányt folytat-e,
vagy csupán a ráháruló közfunkciót gyakorolja...? (folyt.köv)
1990. március 9., péntek 17:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pártok a képernyőn - közvéleménykutatás (1990. II. 12-18.) (4.
rész)
(OS)
|
Ezt a kérdést logikailag valóban nem lehet eldönteni, érdemes
azonban emlékeztetni rá, hogy hivatalban lévő elnökök és
miniszterelnökök a példának tekintett demokráciákban sem maradnak
egészen távol a kampányoktól. Az elemzés során ezt a dilemmát azzal
igyekeztünk áthidalni, hogy - mivel választási kampányról van szó -
minden olyan politikust, aki valamely párt ismert személyisége az
adott párt képvselőjének tekintettük. Az ilyen fellépéseket viszont
megkülönböztettük azokétól, akik pártjuk valamilyen szintű
vezetőjeként, tagjaként, esetleg hangsúlyozottan magánemberként
nyilatkoznak meg valahol. A táblázatban szereplők közül ennek csak
Németh esetében volt jelentősége, aki mindhárom idézett
megnyilatkozását kormányfőként tette.
Az országos listát állítani képes pártok közül hat fordult elő
három, vagy annál több alkalommal. Legtöbször az SZDSZ-szel
találkozhattak, leghosszabb ideig pedig az MDF képviselőit láthatták
és halhatták a nézők. Legritkábban és legrövidebb ideig az MSZDP
jelent meg a képernyőn, leszámítva az MSZMP-t, amely a leninvárosi
incidens kapcsán kizárólag hírekben fordult elő.
Alkalmak száma Összes idő nem
hírben (perc)
SZDSZ 28 39
MDF 21 61
MSZP 21 38
MSZMP 9 -
Fidesz 6 14
MSZDP 4 4
A három legtöbbet szereplő pártot képviselő személyek
szerepeloszlása sajátos képet mutatott ezen a héten. Az SZDSZ és az
MDF előfordulásainak döntő többségében a két párt vezetői maguk vagy
mások róluk nyilatkoztak meg, míg az MSZP képviseletében egyenlő
arányban fordultak elő olyan személyek, akik a párt vezetői illetve
más közéleti funkciók, többnyire kormányhivatalok viselői. Ez a
hatalmon belüliség egyszerre jelent előnyt és hátrányt a kampányban.
(folyt.köv)
1990. március 9., péntek 17:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pártok a képernyőn - közvéleménykutatás (1990. II. 12-18.) (5.
rész)
(OS)
|
Kik képviselték Alkalmak száma
a pártot? SZDSZ MDF MSZP
Vezetők 17 14 7
Tagok 5 1 -
Más funkciót betöltők 2 - 7
Nem szerepelt személyek 4 6 7
--------------------------------------------------
Együtt 28 21 21
3. Bizonyos mértékig minden választási kampány velejárója, hogy
a pártok minősítik egymást, és üzeneteket küldözgetnek egymásnak, s
egymásról a közönségnek. Korántsem mindegy azonban, hogy milyen
irányultságúak ezek az üzenetek, hogy mit tartalmaznak ezek a
minősítések.
Azzal a céllal, hogy a (rádióban és a) televízióban zajló
kampányt ezzel a mércével is jellemezni tudjuk, elemző
munkatársainkat arra kértük, hogy rögzítsék, ha az álláspontok,
programok, vélemények hasonlóságára és/vagy különbőzőségére utaló,
illetve a vitapartner számára kedvező és/vagy kedvezőtlen
megnyilatkozásokat ismernek fel.
Az elemzett időszakban viszonylag kevés ilyen ,,relációs,,
megnyilatkozást lehet azonosítani. Ennek oka lehetett a megfigyelt
idő rövidsége, de lehetett a tévé szerkesztett műsorainak
,,szelídsége,, is. Munkatársaink összesen 162 esetben találtak
feljegyzésre érdemes értelmi és érzelmi-indulati relációt. Részletes
szerkezeti elemzésre ez a mennyiség nem elegendő. Ahhoz azonban
igen, hogy az egyes pártok által adott és kapott mínősítéseket
külön-külön összevonjuk, és indexeket képezzünk belőlük.
Pozitívnak tekintettük az adott megnyilatkozások irányát, ha egy
párt a többi pártnak több hasonlóságot és több kedvező tulajdonságot
tulajdonít, mint különbözőséget és kedvezőtlen vonásokat, s
negatívnak a fordított esetben. Hasonló módon értelmezhető a kapott
megnyilatkozások iránya is: pozítiv, ha több hasonlóságot és kedvező
vonást tulajdonítanak egy pártnak, mint különbözőséget és
kedvezőtlen tulajdonságokat. Az index értéke mínusz 100-tól plusz
100-ig terjedhet. (folyt.köv.)
1990. március 9., péntek 17:44
|
Vissza »
|
|
Pártok a képernyőn - közvéleménykutatás (1990. II. 12-18.) (6.
rész)
(OS)
|
Hogyan minősít Hogyan minősítik
más pártokat? más pártok
SZDSZ - 73 37
MDF - 11 - 25
MSZP 8 - 81
MSZMP - 100 - 100
Fidesz - 60 0
MSZDP 20 0
FKgP - 25 0
Mint jól látható, a SZDSZ más pártoktól inkább elkülönülő
image-t igyekszik kialakítani és megnyilatkozásai erősen kritikus
mentalitást sugallnak. A többi párt képviselői több tekintetben
hasonlónak vélik saját pártjukat az SZDSZ-hez, és érzékelhető
rokonszenvet tanúsítanak iránta. Az MSZP megnyilatkozásai viszont
általában inkább semlegességre, illetve ambivalenciára vallanak,
miközben más pártoktól sok kritikát kap, és azok igyekeznek magukat
megkülönböztetni tőle. Az MSZMP szélsőséges ,,adok-kapok,,
helyzetben van, míg az MDF inkább semleges zónában helyezkedik el.
(OS)
1990. március 9., péntek 17:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|