 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Románia - RMDSZ
|
Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, 1990. március 4. vasárnap (MTI-tud.) - Romániában
is megemlékeznek 1848. március 15-e történelmi jelentőségéről,
mégpedig ,,a szabadság, a jogegyenlőség és a testvériség jegyében,,
- döntötte el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Országos
Ideiglenes Intéző Bizottságának elnöksége.
A szövetség vasárnap kiadott közleményében felkérte az RMDSZ
megyei és helyi szervezeteit, hogy március 15-e alkalmából
szervezzenek ünnepi rendezvényeket, azzal a jelszóval, hogy a
forradalom üzenete ma is érvényes: a jogegyenlőség biztosítása
alapvető feltétele a romániai demokratizálódásnak.
Az elnökség elhatározta, hogy a magyar nemzeti kisebbség
sérelmeiről, a diktatúrában bevezetett jogtipró politikai, gazdasági
és kultúrális intézkedésekről dokumentációs listát készítenek. Fehér
könyvben hozzák nyilvánosságra a magyar nemzetiséget elnyomó
zsarnoki intézkedéseket, az anyanyelvi oktatást ért
felbecsülhetetlen károkat, az intézményesített magyarellenesség
dokumentumait. A fehér könyvet magyarul, románul és öt világnyelven
jelentetik majd meg.
Király Károly, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács alelnöke az
RMDSZ-ülésen tájékoztatást adott a román belpolitikai helyzetről és
a nemzeti kisebbségeket érintő tárgyalásokról. A politikus külön
kitért annak kiemelésére, hogy az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács
Végrehajtó Irodája legközelebbi ülésén a romániai nemzeti
kisebbségek helyzetéről tanácskozik majd. Személyi kérdésekben is
határozott az országos elnökség. Sütő András marosvásárhelyi író
sokoldalú elfoglaltságára való tekintettel kérte, hogy mentesítsék
az RMDSZ parlamenti csoportjában való részvételtől. Ugyanakkor
bejelentette, hogy az RMDSZ-nél továbbra is készséggel ellátja
rábízott feladatát. Sütő András parlamenti helyére az elnökség
Lőrincz Lászlót delegálta, aki az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács
Nemzeti Kisebbségek Ügyeivel Foglalkozó Bizottságának alelnöke.
Az országos elnökség a sepsiszentgyörgyi küldöttértekezlet
megbízásából létrehozta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség
tanácsadó testületét. Ennek a szervnek Király Károly lett az elnöke,
míg tagjának választották Cs. Gyimesi Évát, Fábián Ernőt, Kányádi
Sándort, Sütő Andrást és Törő Tibort. +++
1990. március 4., vasárnap 17:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|