|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Kelet-európai szolidaritás - Konferencia
|
1990. március 3., szombat - Kelet-európai szolidaritás - Európai ingegráció címmel kezdődött tanácskozás szombaton délután Budapesten a Szabad Demokraták Szövetségének szervezésében bolgár, csehszlovák, keletnémet, lengyel, romány és magyar értelmiségiek-politikusok részvételével. A tanácskozáson olyan ismert személyiségek vesznek részt, mint a Zbigniew Bujak, Jan Litynski (lengyel, Szolidaritás), Dana Nemcova, Alexandr Vondra (csehszlovák, Charta 77), Ba:rbel Bohley (keletnémet, Új Fórum) és Dan Petrescu (román, kulturális miniszterhelyettes).
A vendéglátók nevében mondott köszöntőjében Kis János, az SZDSZ megbízott elnöke hangsúlyozta, hogy a jelenlévők a 70-es évek közepe óta résztvevői a térség demokratikus mozgalmainak, s másfél éve fűzi össze öket szolidaritás. A tanácskozáson a résztvevők eszmecserét folytatnak a térség jövőjével kapcsolatos elképzeléseikről. A témák között szerepel a szovjet csapatok kivonásának kérdése, a VSZ sorsa, a régió országainak integrálódása az egységes Európába. A jelenlévők kifejtik véleményüket arról, hogy miként képzelik el az egységes Németország helyét Európában az átmenet időszakában, illetőleg milyen legyen a régió két nagyhatalma - az erősödő Németország, illetve a gyengülő Szovjetunió - között elhelyezkedő államok viszonya. Szólnak az 1945-ben létrejött határokkal, illetve a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos elképzeléseikről.
A lengyel Jan Lytinsky javaslatára a tanácskozáson képviselt szervezetek igyekeznek meghatározni identitásukat, nevezetesen azt, hogy mi az, ami összeköti, illetve megkülönbözteti őket a térség más politikai erőitől, mozgalmaitól. A tanácskozás végén várhatóan közös nyilatkozatot fogadnak el, ezt a MOM Művelődési Házában vasárnap rendezendő nagygyűlés utáni sajtótájékoztatón ismertetik. (MTI)
1990. március 3., szombat 17:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javítás mtib1032-re
|
A mai mtib1032 számú, Kelet-európai szolidaritás - Konferencia című gyorshírünk 3. bek. 1. sorában a név helyesen:
Jan Litynski --------
(MTI)
1990. március 3., szombat 18:20
|
Vissza »
|
|
Kelet-európai szolidaritás - konferencia (1. rész)
|
1990. március 3., szombat - Kelet-európai szolidaritás -
Európai integráció címmel rendezett nemzetközi tanácskozást
szombaton Budapesten a Szabad Demokraták Szövetsége, amelyen olyan
bolgár, csehszlovák, jugoszláv, keletnémet, lengyel, román és magyar
értelmiségiek-politikusok voltak jelen, akik az 1970-es évek közepe
óta résztvevői a térség demokratikus mozgalmainak. A disputában
kifejtette véleményét többek között Zbigniew Bujak, Jan Litynski a
lengyel Szolidaritástól, Dana Nemcova és Szasa Vondra a csehszlovák
Charta ,77-től, Ba:rbel Bohley a keletnémet Új Fórumtól, illetőleg
Dan Petrescu jelenlegi román kulturális miniszterhelyettes, aki nem
a román kormány képviselőjeként vett részt a tanácskozáson.
Kis János, az SZDSZ megbízott elnöke megnyitójában hangsúlyozta: a tanácskozáson jelenlevők a 70-es évek közepétől aktívan részt vesznek a kelet-európai demokratikus mozgalmakban, csaknem másfél éves szolidaritás fűzi össze őket. Mindannyiukat közösen jellemezte a nyílt szembenállás a poszttotalitárius rendszerekkel.
A hozzászólások többségéből kitűnt: a német egység megteremtése egyértelmű realitás. A nagy kérdés: Németország jövőbeni státusa Európában. A résztvevők döntő részének véleménye szerint Németország semlegesítése nem tűnik jó megoldásnek, mert mint többen is megfogalmazták: egy nagyhatalom nem tekinthető semlegesnek attól, hogy sehová sem tartozik. Alternatívaként kínálkozik Németország csatlakozása a NATO-hoz; ez elfogadható biztonsági keret lenne, ám további kérdéseket vet fel, főként a Szovjetunió szempontjából. A keletnémet Ba:rbel Bohley ezzel kapcsolatban kifejtette: az NDK-ban működő pártok elsősorban Európa demilitarizálásának hívei. A NATO-hoz való csatlakozást úgy tudják elképzelni - mutatott rá -, hogy ezt idővel valamennyi közép- és kelet-európai állam együttesen teszi meg.
A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy az Európában 1945-ben kialakult határokat véglegesnek kell tekinteni. Lényeges kérdésnek ítélték, hogy miként alakul a térség két nagyhatalma - az erősödő Németország, illetve a gyengülő, sőt a széteséstől is fenyegetett Szovjetunió - között elhelyezkedő államok viszonya. (folyt.köv.)
1990. március 3., szombat 21:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kelet-európai szolidaritás - konferencia (2. rész)
|
Többen emlékeztettek arra, hogy a közép-kelet-európai térség stabilitása a történelem folyamán alapvetően mindig három nagyhatalomtól, Németországtól, Oroszországtól és a Habsburg-monarchiától függött. Egyöntetű vélemény szerint a Monarchia nem állítható vissza, ugyanakkor néhányan azon elképzelésüket hangoztatták, hogy annak valamilyen funkcionális helyettesítésére szükség lenne. Ennek jegyében fogalmazódott meg egy esetleges észak-déli (Lengyelországtól Bulgáriáig terjedő) tengely kialakításának gondolata. Egyes felszólalások szerint az ebben a körben elhelyezkedő államok laza szövetsége, külpolitikailag összehangolt fellépése megkönnyíthetné a térség országainak integrálódását az egységes Európába. Konrád György a közös fellépés szükségességét azzal támasztotta alá, hogy ily módon nagyobb az esély az európai integráció vérkeringésébe való bejutásra. Rámutatott arra is, hogy az európai egyesült államok elsőként a kultúrában teremthető meg. A nukleáris hatalmak jelenlegi fejlettsége kapcsán leszögezte: a NATO gyors felszámolásának esetleges követelése illuzórikus.
A tanácskozáson megkülönböztetett figyelmet kapott a kisebbségek kérdése. Többen is megfogalmazták: a térség országai nagyobb ,,ellenséggel,, mint a nacionalizmus, nemigen állhatnak szemben. Dan Petrescu a nemzetiségi kérdés megoldása egyik kulcsaként említette, a térség országait elválasztó határok formálissá válását, mert mint mondotta: ,,az elzártság megakadályozza a népek egymásra találását,,. Kis János azt hangsúlyozta: a határok csak akkor lesznek változtathatatlanok, ha elvesztik jelentőségüket. Ehhez pedig nemcsak az szükséges, hogy ,,átjárhatók,, legyenek, hanem az is, hogy a térség országaiban élő nemzetiségiek számára mindegy legyen, hol élnek. Vagyis a nemzetiségiek mindenütt rendelkezzenek olyan jogokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy államuk lojális polgáraként méltósággal éljenek. Zbigniew Bujak - aki egyébként a lengyel Báthory Alapítvány elnöke - elmondta: ősszel Bécsben konferenciát rendeznek, s ezen elsősorban arra keresnek választ, hogy milyen jogokat szükséges adni a kisebbségeknek. Ennek megszervezéséhez kérte a résztvevők segítségét. (folyt. köv.)
1990. március 3., szombat 21:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kelet-európai szolidaritás - konferencia (3. rész)
|
A szovjet csapatok kivonásával, illetőleg a Varsói Szerződés további sorsával kapcsolatban elhangzott, hogy a csapatkivonás Csehszlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon és az NDK-ban is lényeges követelés. Ugyanígy egyöntetű a vélemény, hogy a paternalisztikus VSZ nem tartható fenn. A Varsói Szerződésből való kilépés azonban - miként azt Kis János, illetve Szasa Vondra is kifejtette - nem történhet meg egyik tagország részéről sem egyoldalúan. Ugyanakkor fontos törekvésként fogalmazódott meg egy olyan folyamat elindítása, amelynek eredménye az együttes kilépés, végsősoron pedig a VSZ felszámolása lesz.
A tanácskozás résztvevői véleményt cseréltek együttműködésükről, s a konferencia eredményeit várhatóan közös nyilatkozatban rögzítik, s azt a MOM Művelődési Házban vasárnap rendezendő nagygyűlésük után sajtóértekezleten ismertetik. (MTI)
1990. március 3., szombat 21:47
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|