Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

Kelet-európai szolidaritás - Konferencia


1990. március 3., szombat - Kelet-európai szolidaritás - Európai
ingegráció címmel kezdődött tanácskozás szombaton délután Budapesten
a Szabad Demokraták Szövetségének szervezésében bolgár, csehszlovák,
keletnémet, lengyel, romány és magyar értelmiségiek-politikusok
részvételével. A tanácskozáson olyan ismert személyiségek vesznek
részt, mint a Zbigniew Bujak, Jan Litynski (lengyel, Szolidaritás),
Dana Nemcova, Alexandr Vondra (csehszlovák, Charta 77), Ba:rbel
Bohley (keletnémet, Új Fórum) és Dan Petrescu (román, kulturális
miniszterhelyettes).

    A vendéglátók nevében mondott köszöntőjében Kis János, az SZDSZ
megbízott elnöke hangsúlyozta, hogy a jelenlévők a 70-es évek közepe
óta résztvevői a térség demokratikus mozgalmainak, s másfél éve fűzi
össze öket szolidaritás. A tanácskozáson a résztvevők eszmecserét
folytatnak a térség jövőjével kapcsolatos elképzeléseikről. A témák
között szerepel a szovjet csapatok kivonásának kérdése, a VSZ sorsa,
a régió országainak integrálódása az egységes Európába. A jelenlévők
kifejtik véleményüket arról, hogy miként képzelik el az egységes
Németország helyét Európában az átmenet időszakában, illetőleg
milyen legyen a régió két nagyhatalma - az erősödő Németország,
illetve a gyengülő Szovjetunió - között elhelyezkedő államok
viszonya. Szólnak az 1945-ben létrejött határokkal, illetve a
nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos elképzeléseikről.

    A lengyel Jan Lytinsky javaslatára a tanácskozáson képviselt
szervezetek igyekeznek meghatározni identitásukat, nevezetesen azt,
hogy mi az, ami összeköti, illetve megkülönbözteti őket a térség más
politikai erőitől, mozgalmaitól. A tanácskozás végén várhatóan közös
nyilatkozatot fogadnak el, ezt a MOM Művelődési Házában vasárnap
rendezendő nagygyűlés utáni sajtótájékoztatón ismertetik. (MTI)



1990. március 3., szombat 17:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Javítás mtib1032-re


A mai mtib1032 számú, Kelet-európai szolidaritás - Konferencia
című gyorshírünk 3. bek. 1. sorában a név helyesen:

    Jan Litynski
     --------

(MTI)



1990. március 3., szombat 18:20


Vissza »


Kelet-európai szolidaritás - konferencia (1. rész)

1990. március 3., szombat - Kelet-európai szolidaritás - Európai integráció címmel rendezett nemzetközi tanácskozást szombaton Budapesten a Szabad Demokraták Szövetsége, amelyen olyan bolgár, csehszlovák, jugoszláv, keletnémet, lengyel, román és magyar értelmiségiek-politikusok voltak jelen, akik az 1970-es évek közepe óta résztvevői a térség demokratikus mozgalmainak. A disputában kifejtette véleményét többek között Zbigniew Bujak, Jan Litynski a lengyel Szolidaritástól, Dana Nemcova és Szasa Vondra a csehszlovák Charta ,77-től, Ba:rbel Bohley a keletnémet Új Fórumtól, illetőleg Dan Petrescu jelenlegi román kulturális miniszterhelyettes, aki nem a román kormány képviselőjeként vett részt a tanácskozáson.


Kis János, az SZDSZ megbízott elnöke megnyitójában hangsúlyozta:
a tanácskozáson jelenlevők a 70-es évek közepétől aktívan részt
vesznek a kelet-európai demokratikus mozgalmakban, csaknem másfél
éves szolidaritás fűzi össze őket. Mindannyiukat közösen jellemezte
a nyílt szembenállás a poszttotalitárius rendszerekkel.

    A hozzászólások többségéből kitűnt: a német egység megteremtése
egyértelmű realitás. A nagy kérdés: Németország jövőbeni státusa
Európában. A résztvevők döntő részének véleménye szerint Németország
semlegesítése nem tűnik jó megoldásnek, mert mint többen is
megfogalmazták: egy nagyhatalom nem tekinthető semlegesnek attól,
hogy sehová sem tartozik. Alternatívaként kínálkozik Németország
csatlakozása a NATO-hoz; ez elfogadható biztonsági keret lenne, ám
további kérdéseket vet fel, főként a Szovjetunió szempontjából. A
keletnémet Ba:rbel Bohley ezzel kapcsolatban kifejtette: az NDK-ban
működő pártok elsősorban Európa demilitarizálásának hívei. A
NATO-hoz való csatlakozást úgy tudják elképzelni - mutatott rá -,
hogy ezt idővel valamennyi közép- és kelet-európai állam együttesen
teszi meg.

    A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy az Európában
1945-ben kialakult határokat véglegesnek kell tekinteni. Lényeges
kérdésnek ítélték, hogy miként alakul a térség két nagyhatalma - az
erősödő Németország, illetve a gyengülő, sőt a széteséstől is
fenyegetett Szovjetunió - között elhelyezkedő államok viszonya.
(folyt.köv.)



1990. március 3., szombat 21:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Kelet-európai szolidaritás - konferencia (2. rész)


Többen emlékeztettek arra, hogy a közép-kelet-európai térség
stabilitása a történelem folyamán alapvetően mindig három
nagyhatalomtól, Németországtól, Oroszországtól és a
Habsburg-monarchiától függött. Egyöntetű vélemény szerint a
Monarchia nem állítható vissza, ugyanakkor néhányan azon
elképzelésüket hangoztatták, hogy annak valamilyen funkcionális
helyettesítésére szükség lenne. Ennek jegyében fogalmazódott meg egy
esetleges észak-déli (Lengyelországtól Bulgáriáig terjedő) tengely
kialakításának gondolata. Egyes felszólalások szerint az ebben a
körben elhelyezkedő államok laza szövetsége, külpolitikailag
összehangolt fellépése megkönnyíthetné a térség országainak
integrálódását az egységes Európába. Konrád György a közös fellépés
szükségességét azzal támasztotta alá, hogy ily módon nagyobb az
esély az európai integráció vérkeringésébe való bejutásra.
Rámutatott arra is, hogy az európai egyesült államok elsőként a
kultúrában teremthető meg. A nukleáris hatalmak jelenlegi
fejlettsége kapcsán leszögezte: a NATO gyors felszámolásának
esetleges követelése illuzórikus.

    A tanácskozáson megkülönböztetett figyelmet kapott a kisebbségek
kérdése. Többen is megfogalmazták: a térség országai nagyobb
,,ellenséggel,, mint a nacionalizmus, nemigen állhatnak szemben. Dan
Petrescu a nemzetiségi kérdés megoldása egyik kulcsaként említette,
a térség országait elválasztó határok formálissá válását, mert mint
mondotta: ,,az elzártság megakadályozza a népek egymásra
találását,,. Kis János azt hangsúlyozta: a határok csak akkor
lesznek változtathatatlanok, ha elvesztik jelentőségüket. Ehhez
pedig nemcsak az szükséges, hogy ,,átjárhatók,, legyenek, hanem az
is, hogy a térség országaiban élő nemzetiségiek számára mindegy
legyen, hol élnek. Vagyis a nemzetiségiek mindenütt rendelkezzenek
olyan jogokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy államuk lojális
polgáraként méltósággal éljenek. Zbigniew Bujak - aki egyébként a
lengyel Báthory Alapítvány elnöke - elmondta: ősszel Bécsben
konferenciát rendeznek, s ezen elsősorban arra keresnek választ,
hogy milyen jogokat szükséges adni a kisebbségeknek. Ennek
megszervezéséhez kérte a résztvevők segítségét. (folyt. köv.)



1990. március 3., szombat 21:45


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Kelet-európai szolidaritás - konferencia (3. rész)


A szovjet csapatok kivonásával, illetőleg a Varsói Szerződés
további sorsával kapcsolatban elhangzott, hogy a csapatkivonás
Csehszlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon és az NDK-ban is
lényeges követelés. Ugyanígy egyöntetű a vélemény, hogy a
paternalisztikus VSZ nem tartható fenn. A Varsói Szerződésből való
kilépés azonban - miként azt Kis János, illetve Szasa Vondra is
kifejtette - nem történhet meg egyik tagország részéről sem
egyoldalúan. Ugyanakkor fontos törekvésként fogalmazódott meg egy
olyan folyamat elindítása, amelynek eredménye az együttes kilépés,
végsősoron pedig a VSZ felszámolása lesz.

    A tanácskozás résztvevői véleményt cseréltek együttműködésükről,
s a konferencia eredményeit várhatóan közös nyilatkozatban rögzítik,
s azt a MOM Művelődési Házban vasárnap rendezendő nagygyűlésük után
sajtóértekezleten ismertetik. (MTI)



1990. március 3., szombat 21:47


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD