Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

A brit külügyminiszter programja

1990. február 28., szerda - Douglas Hurd, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó külügyminisztere szerda reggel megkezdte magyarországi tárgyalásait. A brit diplomácia vezetője elsőként vendéglátójával, Horn Gyula külügyminiszterrel ült tárgyalóasztalhoz a Külügyminisztériumban. A látogatás programjának megfelelően Douglas Hurd-öt fogadja Szűrös Mátyás, ideiglenes köztársasági elnök, majd Németh Miklós kormányfő. A brit külügyek irányítója délután találkozik a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége vezetőivel.


X X X


Douglas Hurd magyarországi látogatása legfőbb célja, hogy a brit
külügyminiszter személyes tapasztalatokat szerezzen a szabad
választásokra készülő ország belpolitikai helyzetéről. Erről kedd
este, közvetlenül megérkezése után maga Douglas Hurd tájékoztatta a
magyar és a brit sajtó képviselőit a repülőtéren rögtönzött
sajtókonferencián. Kiemelte, hogy Nagy-Britannia a viharos
gyorsaságú kelet-európai változások űttörőjeként tekint
Magyarországra. Elmondta azt is, hogy a szigetország fel szeretné
mérni, a jövőben is miként ösztönözhetné, támogathatná a
leghatékonyabban a reformfolyamatot. Ami a hazai álláspontot illeti,
az előzetes értesülések szerint Douglas Hurd magyar
tárgyalópartnerei mindenekelőtt arra szeretnék rábírni a brit
kormányt, hogy bizalomerősítő nyilatkozataival magyarországi
befektetésekre bátorítsa a brit magántőkét. Magyar szempontból a
megbeszélések további fontos témája a brit bankok aktivizálása.
Magyarország azt szeretné ugyanis, ha a tőkeerős szigetországi
pénzintézetek tevékenyebben vennének részt hazánk hiteligényeinek
kielégítésében.

    A kétoldalú együttműködés áttekintése mellett a nemzetközi
helyzet megvitatása is szerepel Douglas Hurd tárgyalásainak
napirendjén. A brit külügyminiszter repülőtéri
mini-sajtókonferenciáján elsősorban a német egység kérdésében
vallott nézetek összevetését, és a kelet-európai reformfolyamat
értékelését jelölte meg a nemzetközi helyzettel kapcsolatos
legérdekesebb vitapontoknak. (MTI)



1990. február 28., szerda 10:36


Vissza »


A brit külügyminiszter programja (1.rész)

1990. február 28., szerda - Douglas Hurd, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó külügyminisztere szerdán megbeszélést folytatott magyar politikai vezetőkkel.


A brit diplomácia irányítója elsőként vendéglátójával, Horn
Gyula külügyminiszterrel ült tárgyalóasztalhoz a
Külügyminisztériumban.

    A magyar-brit együttműködés alakulását áttekintve Horn Gyula
megelégedéssel állapította meg, hogy igen intenzívek a kétoldalú
kontaktusok, s továbbfejlesztésükre is jó lehetőségek kínálkoznak.
Horn Gyula ennek kapcsán hangoztatta azt is, hogy a magyar kormányt
eddig sem pártpolitikai célok vezérelték a kapcsolatok bővítésében,
hanem az ország hosszú távú érdekeit tartotta szem előtt. Ennek
megfelelően Magyarország a jövőben is számít a brit támogatásra
reformtörekvéseinek valóraváltásában. Erre annál is inkább nagy
szükség lesz, mivel a politikai rendszerváltást még sikerült jobbára
belső erőforrásokra támaszkodva végrehajtani, ám az elmúlt négy
évtized következményeinek felszámolása a gazdaságban, és a kultúra
területén belső erőforrásokból már megoldhatatlan, ahhoz nyugati
támogatást kell igénybevennünk.

    Magyar részről azt szorgalmazzák, hogy Nagy-Britannia kormánya
vállaljon aktívabb szerepet a magyar átalakulási törekvések
támogatásában. A kormányzat mindenekelőtt azzal segíthetne, ha a
magyar törekvésekben rejlő nagy lehetőségeket ecsetelve
befektetésekre, gazdasági szerepvállalásra ösztönözné a
szigetországbéli bankokat, vállalatokat. Magyarország kéri azt is,
hogy Nagy-Britannia a maga eszközeivel segítse elő hazánk és a
Nemzetközi Valutaalap megállapodásának mielőbbi nyélbeütését. (A
szakértői szintű tárgyalások befejeztével a hitelszerződés ügye
végleges döntésre hamarosan az IMF igazgatótanácsa elé kerül.) A
mielőbbi döntés Magyarország számára igen fontos lenne, hiszen
hazánk egyéb pénzügyi lehetőségei jórészt az IMF-fel kötendő
megállapodástól függnek. Horn Gyula nehezményezte, hogy nem történt
előrelépés a COCOM-előírások enyhítése ügyében, holott Magyarország
kész garanciát vállalni a COCOM-hatáskörébe tartozó termékek
ellenőrzéséről.

    Az elmondottakra reagálva Douglas Hurd azzal az elvi
megállapítással kezdte válaszát, hogy Nagy-Britannia nagy
elismeréssel követi a Kelet-Európában, s ezen belül is a
Magyarországon zajló reformfolyamatokat. (folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 14:26


Vissza »


A brit külügyminiszter programja (2. rész)


Kormánya azt reméli, hogy a szabad választások után is
folytatódik a magyarországi átalakulás. A kétoldalú kapcsolatok
fejlesztési lehetőségeit áttekintve elmondta, hogy Nagy-Britannia
egy 25 millió fontos know-how-alap felállítását határozta el
Magyarország számára. Az alap az április 1-jétől kezdődő új pénzügyi
évtől fogva öt éven át nyújtana vissza nem térítendő kölcsönöket a
piacgazdasági ismeretek, a menedzsment elsajátításának támogatására
és az iparszerkezet átalakítására. Ami a COCOM-előírásokat illeti,
Douglas Hurd elismerte, hogy lassan halad a COCOM-szigor enyhítése.
Mindazonáltal már májusban várható, hogy a beharangozott enyhítések
ügyében végre hivatalos döntés születik. Az előírások enyhítése
várható a szerszámgépek, a számítógépek és a távközlés területén.
Emellett a magyar kérelmek elbírálásának procedúráját is jelentősen
meggyorsítják. Douglas Hurd kedvezően reagált tárgyalópartnerének
arra a kérésére, hogy a brit kormány járjon közben a hongkongi
adminisztrációnál a magyar kapcsolatok szorosabbra fűzése érdekében.
Magyarország ugyanis nyitni szeretne Hongkong irányában, s ezért
arra törekszik, hogy megkönnyítsék a magyar üzletemberek beutazását
a távol-keleti üzleti paradicsomba.

    A brit külügyminiszter közölte azt is, hogy kormánya az új
pénzügyi évben 5 millió fontot folyósít a nemzetközi Pető intézet
felállítására, s további 5 millió font összegyűjtését is vállalja
erre a célra, nem kormányzati forrásokból.

    Szóba került a tárgyalásokon a vízumkönnyítések ügye is. Horn
Gyula úgy vélekedett, hogy az idő már meghaladta az európai államok
közötti, jelenlegi időigényes, sok költséggel járó vízumgyakorlatot.
A külügyminiszter utalt arra, hogy Olaszország például már döntött a
vízumkényszer megszüntetéséről Magyarország irányában, s az NSZK is
hasonló lépést fontolgat. Douglas Hurd ezzel szemben arról beszélt,
hogy a brit vízumgyakorlat világszerte egységes mércét használ: 20
fontot kérnek a vízumokért, amelyeket általában 14 munkanap alatt
vehetnek kézhez az igénylők.

    A nemzetközi kérdéseket áttekintve Douglas Hurd elsősorban is
bővebb felvilágosítást kért vendéglátójának arról a minapi
fejtegetéséről, miszerint Magyarország távlatilag a NATO politikai
szervezetének tagjává válhat. Horn Gyula hangsúlyozta, hogy a
felvetés egy tudományos tanácskozáson hangzott el, így azt saját
álláspontját kifejező, a távlatokat elemző elméleti fejtegetésnek
kell tekinteni. Semmi esetre sincs szó arról, hogy valamiféle
hivatalos döntést ismertetett volna. (folyt. köv.)



1990. február 28., szerda 15:56


Vissza »


A brit külügyminiszter programja (3. rész)


A gondolatmenet abból indul ki, hogy Magyarország a II.
világháború talán legtöbbet szenvedett vesztese. A világégés után
született rendezésben - lényegében a trianoni döntéseket ,,helyben
hagyva,, - a legnagyobb árat Magyarországgal fizettették meg. Az
ország területének, s ezzel együtt népességének jelentős részét
elcsatolták, s Magyarország a sztálini modell nyomása alatt szovjet
hegemónia alá került. Az 1956-os népfelkelés bizonyította, hogy a
nagyhatalmak lényegében semmiféle támogatást nem tudnak nyújtani e
hegemóniával szemben.

    Magyarországnak a változó európai feltételrendszer közepette új
alapokat kellett keresnie biztonságának szavatolására. Ilyen
garanciát nyújthat az ország beilleszkedése Európába. Ezirányban, az
európai integráció felé már számos jelentős lépést tett
Magyarország. (Az Európa felé orientálódó Magyarország
próbálkozásait eleinte ellenségesen fogadták szövetségesei, mára
azonban alapjaiban megváltozott a helyzet. Jelenleg Lengyelország és
Csehszlovákia vezetése is hasonló lépésere szánta el magát. A
kontaktusépítésnek ebbe az általános keretébe illeszkedik
Magyarország és az Észak-Atlanti Közgyűlés kapcsolatfelvétele is. A
NATO-szervezet irányába tett óvatos magyar kapcsolatkeresés sem
aratott azonban sikert a Varsói Szerződésben. Amikor a magyar
külügyminiszter 1988 novemberében az Észak-Atlanti Közgyűlés
politikai bizottsága előtt a VSZ túlzott fegyverkezéséről beszélt,
meglehetősen hűvös fogadtatásban részesült szövetségeseinek körében.
A mostani felvetés kapcsán - Horn Gyula véleménye szerint - hasonló
felzúdulás ismétlődik meg.

    Magyarország további útját elemezve sokan a semlegesség mellett
törnek lándzsát. Horn Gyula szerint valóban nem zárható ki a
semlegesség lehetősége, ám éppen történelmi tapasztalataink
figyelmeztetnek arra, hogy ha a nagyhatalmak nem tudják azt
megfelelően szavatolni, s csak a Szovjetunió garantálná, akkor
meglehetősen törékeny állapot lenne a semlegesség. A gondolat
folytatásaként Horn Gyula szorgalmazta a szakítást az európai
folyamatokat gúzsbakötő tömblogikával, azzal a szemlélettel, amely
az egyensúlyt katonai vonatkozásokra egyszerűsíti le. Magyarország
számára ennek megfelelően a valódi kiút hosszabb távon a két
szövetségi rendszer konvergenciájában, közeledésében, távlatos
egybeolvadásában rejlik. Természetesen a kelet-európai fejlemények,
mindenekelőtt a Szovjetunióban zajló változások számos
kiszámíthatatlan elemet tartalmaznak, ami Magyarország
kiszolgáltatottságának veszélyét is magában hordozza. Magyarország
számára ezért is olyan fontos európai kapcsolatainak megerősítése.
(folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 17:21


Vissza »


A brit külügyminiszter programja (4. rész)


Mindazonáltal - szögezte le Horn Gyula - Magyarország Európához
visszavezető útkeresése során nem cselekedhet a Szovjetunió kárára;
a szovjet érdekeket figyelembe véve, az összeurópai folymatokba
ágyazva kell megtalálnia európai integrálódásának helyes módját.

    A német egység kérdésében a magyar külügyminiszter úgy
vélekedett, hogy a két német állam egyesülése elkerülhetetlen
folyamat.

    A magyarországi szovjet csapatkivonásról Horn Gyula elmondta,
hogy várhatóan néhány napon belül megszületik a megállapodás a
Szovjetunióval, aminek eredményeként előreláthatólag másfél év alatt
hagyják el hazánkat a szovjet alakulatok.

    Terítékre került a megbeszélésen a romániai helyzet megítélése
is. Horn Gyula felhívta Hurd külügyminiszter figyelmét arra, hogy
Magyarország hovatovább a menekültek gyűjtőhelyévé válik. Jelenleg
csaknem 35 ezer, Romániábál érkezett menekült tartózkodik hazánkban.
Kedvezőtlen, hogy a menekülők kiáramlása Romániából januárban is
folytatódott. Magyarország gondjait növeli, hogy a menekültek
helyzetének rendezéséhez nem kap az igényeknek megfelelő nemzetközi
segítséget. Horn Gyula szólt arról is, hogy tavaly decemberi
romániai látogatása alkalmával 18 pontos rendezési menetrendben
állapodtak meg a román féllel, ám ezideig mindössze a határ menti
folyókkal kapcsolatos együttműködést sikerült tető alá hozni. Ezzel
szemben a sorozatos sürgetések ellenére sem nyithattuk még meg a
kolozsvári magyar főkonzulátust; akadályozzák a magyar könyvek
romániai bevitelét; s egyes körökben felerősödött a nagyromán
nacionalista szemlélet. Magyarország azt kívánja, hogy e kedvezőtlen
fejleményeket a helsinki szellemben rendezzék. Douglas Hurd is
egyetértett abban, hogy - amennyiben szükségessé válna -
figyelmeztetni kellene a román kormányt a helsinki folyamatból
fakadó kötelezettségeire.

    A külügyminiszteri tárgyalásokat követően Szűrös Mátyás
ideiglenes köztársasági elnök fogadta a brit diplomácia vezetőjét a
Parlamentben. Az államfővel folytatott megbeszélés után Németh
Miklós kormányfő fogadta Douglas Hurd-öt. (folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 17:50


Vissza »


A brit külügyminiszter programja (5.rész)


Németh Miklós Hurd külügyminiszter látogatásának jelentőségét
méltatva hangoztatta, hogy olyan történelmi pillanatban érkezett
hazánkba, amikor lezárul a magyar történelem egy fejezete. A
kormányfő értékelése szerint a brit diplomácia irányítójának vizitje
nemcsak a most hivatalban lévő kormánynak szól, hanem már a két
ország jövőbeli együttműködését is megalapozza.

    A magyarországi átalakulást értékelve Németh Miklós
hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél évben megvetettük a
rendszerváltás intézményes, alkotmányos alapjait. A Magyar
Köztársaság kikiáltásával véglegessé vált a pártállam lebontása
hazánkban. Az eddigi erőfeszítéseket március végén ,,megkoronázzák,,
a szabad parlamenti választások, amelyek eredményeit mindenkinek
tiszteletben kell tartania - hangoztatta a kormányfő. Egyben
meggyőződését fejezte ki, hogy a választások - az átmenet eddigi
folyamatához hasonlóan - békés módon zajlanak le. ,,A magyar nép
történelmi pillanatokban mindig tudta, miként kell döntenie, s
mindig helyesen döntött,, - állapította meg Németh Miklós.

    A kormányfő is megerősítette azt az értékelést, miszerint a
politikai átalakítást Magyarország képes volt ugyan saját erejéből
végrehejtani, ám a legyengült gazdaság talpraállítása már nem megy
önerőből, ahhoz a Nyugat segítségére is szükség lesz. A kormányt
jelenleg az a törekvés vezérli, - mondotta - hogy működőképes
gazdaságot hagyjon utódjára. Douglas Hurd kérdésére válaszolva a
kormányfő annak a meggyőződésének adott, hogy Magyarországon nagy
tekintélyüknél fogva az egyházak tölthetik be a társadalom pártoktól
független integráló erejének szerepét.

    A kormányfővel folytatott megbeszélés után Douglas Hurd koszorút
helyezett el a Magyar Hősök Emlékművén a Hősök terén, majd részt
vett Horn Gyula díszebédjén. Kötetlen pohárköszöntőjében Hurd
külügyminiszter kiemelte: brit részről érdeklődéssel és
lelkesedéssel kísérik figyelemmel a magyarországi demokratikus
változásokat, s nagy reményeket fűznek a kétoldalú kapcsolatok
kiszélesítéséhez. Ennek megfelelően az üzleti lehetőségek mielőbbi
kiaknázására buzdítják az angol beruházókat.

    A brit diplomácia irányítója Horn Gyula külügyminiszter
,,kitartását, hozzáértését, és bátor gondolkodást tanúsító
tevékenységét,, méltatva kijelentette: ,,munkája révén Magyarország
azon országok élvonalába került, amelyek konstruktívan vitatják meg
Európa jövőjét,,. (folyt.köv.)



1990. február 28., szerda 18:22


Vissza »


A brit külügyminiszter programja (6.rész)


Douglas Hurd délután John Birch nagykövet és munkatársai
kíséretében látogatást tett a Magyar Demokrata Fórum Bem téri
székházában, ahol Keresztes K. Sándor és Kulin Ferenc alelnökök,
Szabad György elnökségi tag, valamint Bod Péter Ákos gazdasági és
Kodolányi Gyula külügyi szakértők fogadták a vendéget.

    Az eszmecserén Douglas Hurd elmondta, hogy Nagy-Britannia nagy
figyelemmel kíséri a magyar választásokat, és az egész magyarországi
demokratizálódási folyamatot, amelynek támogatása fontos részét
képezi az aktív brit európai politikának. Méltatta az MDF szerepét a
diktatúra felszámolásáért és a demokrácia megteremtéséért vívott
küzdelemben. Hurd külügyminiszer nagyra értékelte az MDF-nek a belső
politikai egyensúlyra való törekvését, a szélsőségektől való
elhatárolódását, és az átmenet követelményeivel számoló
gazdaságpolitikáját. A brit politika - mondotta végezetül - megérti,
hogy az MDF különös figyelemmel kíséri a határokon túli magyarság
helyzetének alakulását.

    Douglas Hurd a délutáni órákban John Birch kíséretében
meglátogatta a Szabad Demokraták Szövetségének irodáját. A
megbeszélésen Kis János megbízott pártelnök, valamint Haraszti
Miklós és Rajk László ügyvivők vettek részt. Az SZDSZ vezetői
tájékoztatták a vendéget a szabad demokraták gazdasági programjáról
és politikai terveiről.

    Douglas Hurd ezután látogatást tett a Marx Károly
Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahol az oktatási intézmény
vezetőivel és hallgatóival találkozott. (MTI)



1990. február 28., szerda 19:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD