 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Libération: európai közvélemény - szociáldemokrácia (1.rész)
|
Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 1990. február 19. hétfő (MTI-tud) - ,,A
szociáldemokrácia csábítja el az Új Európát,, - ezt a következtetést
vonja le a Libération című francia lap abból a
közvéleménykutatásból, amelyet más tömegtájékoztatási eszközökkel
együtt végeztetett el Európa nyolc országában. Az öt nyugat-európai
ország - az NSZK, Spanyolország, Franciaország, Nagy-Britannia,
Olaszország, - illetve a három közép- és kelet-európai állam -
Magyarország, Lengyelország és a Szovjetunió - lakosait három fő
témáról kérdezték meg: a politikai változásokról, illetve politikai
preferenciáikról, az európai egység jövőjéről s a német egyesítésről
összesen kilenc kérdést tettek fel. Az eredményeket hétfőn négy
oldalon ismerteti és kommentálja a tekintélyes párizsi lap, azokat
Magyarországon közlése szerint a Beszélő című hetilap teszi közzé.
A lap szerint 1990. négy szempontból is döntő fontosságú év
lesz: a közép- és kelet-európai országok nagy részében először
tartanak szabad választásokat, ezeknek az országoknak meg kell
hozniok fájdalmas gazdasági döntéseiket. Ezen túlmenően az idén
minden bizonnyal megvalósul a német egység s előre kell lépni az
európai kérdések rendezésében, a Jalta utáni rend kialakításában az
őszre esedékes űjabb európai csúcstalálkozón.
Az adatok elemzéséből a lap arra a következtetésre jut, hogy
Kelet- és Nyugat-Európában egyaránt a szociáldemokrácia látszik
közös alapnak. ,,Ha a piacgazdaság mindenütt megkapta is a többség
támogatását, egyes országokban pedig kifejezetten gyógyszernek
látszik, ez nem jelentkezik politikai téren a liberalizmus vagy a
konzervatívabb ideológiák (népszerűségének) párhuzamával,, - írja a
kommentár. A kelet-európai kommunisták az idők jeleként a
szocialista demokrácia vagy a szociáldemokrácia felé fordultak,
elutasítják a kommunizmust, a ,,kommunizmus utáni,, korszak már a
holnap kérdése - írja a lap, amely ,,bizonyosságnak,, tekinti a
szociáldemokrata pártok újjászületését, mindenekelőtt
Németországban. (folyt.)
1990. február 19., hétfő 11:11
|
Vissza »
|
|
Libération: európai közvélemény - szociáldemokrácia 2.
|
,,A kapitalizmus ugyan jól szerepelt (a válaszokban), de
korántsem hódította meg az európai népek szívét. Nyolc ország közül
hatban ennek a szónak a megkérdezettek többség pejoratív jelentést
adott,, - írja a lap. A ,,liberalizmus,, kifejezést éppúgy, mint a
demokratikus szocializmus eszméjét a felmérés meglehetősen
tisztázatlannak mutatta, a szociáldemokrácia fogalma viszont a nyolc
megkérdezett ország többségében közérthetőbb volt és pozitívabb
fogadtatásra talált, bár az értelmezések a tartalmat illetően nem
mindenütt voltak azonosak. Különösen Magyarországon,
Franciaországban és Nyugat-Németországban kapott nagyobb támogatást.
Elsősorban nem a társadalom átformálása, hanem a társadalmi
egyensúly, az általános szocialis biztonság képzete fűződik ehhez -
vélekedik az elemzésben a lap.
A közvéleménykutatás azt a nagyszábasú ankétot előzte meg,
amelyet a lap és más - francia és külföldi - tömegtájékoztatási
eszközök együttesen tartanak kedden Párizsban, ,,Merre tart a
Kelet,, címmel. A vita résztvevői sorában neves közéleti
személyiségek lesznek Európa mindkét feléből, köztük Petre Roman
bukaresti kormányfő, Gregor Gysi, a Demokratikus Szocializmus
Pártjának elnöke, Bronislaw Geremek, a Szolidaritás parlamenti
csoportjának vezetője, Willy Brandt, a Szocialista Internacionálé
elnöke. Magyarországról Kis János, az SZDSZ ügyvivője tagja vesz
részt a tanácskozáson, amelyet Michel Rocard miniszterelnök nyit
meg. +++
1990. február 19., hétfő 11:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|