 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
NSZK: a Die Welt a román nacionalizmusról
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. február 16. péntek (MTI-tud.) - A romániai
magyar kisebbségnek megigérték a művelődési autonómiát és azt a
jogot, hogy anyanyelven tanulhasson az iskolákban. Erdélyben
mindazonáltal kevés dolg fordult jobbra az utóbbi hetekben, sőt,
ellenkezőleg: sok helyütt még jobban süt a románok gyűlölete - így
vezeti be újabb írását a magyar-román viszony problémáival
rendszeresen foglalkozó Die Welt című napilap.
,,A magyarok számára Ceausescu után sem szünt meg a
lidércnyomás,, című pénteki írásában a tekintélyes konzervatív újság
felidézi, hogy legutóbb Marosvásárhelyen egy ötezres román
tüntetésen a ,,fejét,, követelték a helyi forradalmi tanács egy
magyar tagjának. A tiltakozásra az adott alkalmat, hogy az
évszázadokon át egészen 1969-ig magyar Bolyai-liceumot ismét magyar
iskolává szerették volna átalakítani. A lap beszámol arról, hogy
másnap hetvenezer magyar vonult az utcákra és Sütő András szólt az
emberekhez.
Az újság - korábbi cikkeihez hasonlóan - most is felhívja a
figyelmet arra, hogy az összesen 2,3 milliós romániai magyarságot
román betelepítésekkel igyekeztek Erdélyben is kisebbségi helyzetbe
szorítani: ez a betelepítési politika mintegy kétmillió románt
sújtott. Most sok román attól tart, hogy újra áttelepítik őket, ha
Romániában engedményeket tesznek a magyaroknak. Az a szélsőséges
román nacionalizmus, amelyre Ceausescu alapozta politikáját, még
mindig áthatja a lakosság összes rétegét - írja a Die Welt, és
birálatában nem kiméli a román ortodox egyházat sem: emlékeztet
arra, hogy a marosvásárhelyi ortodox székesegyház egyik új freskója
egy románverő magyart ábrázol...+++
1990. február 16., péntek 15:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|