 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
BKV-sztrájk
|
-------------
München, 1990. január 27. (SZER, A munka világa) - Amikor a
vezérigazgató átesik a ló másik oldalára. A BKV-sztrájk
ellentmondásairól hallgassák meg Szilágyi Sándor budapesti
jegyzetét:
Kedd hajnalban fegyelmezetten, baj nélkül lezajlott a
közlekedési dolgozók kétórás sztrájkja. A BKV elégedett lehet, a
fővárosi tanács megszavazta számára a 800 millió forintos plusz
támogatást. Akár sikertörténetnek is mondhatnám ezt az akciót, és
együtt örvendezhetnék a közvetlen nyertesekkel: a BKV dolgozóival.
Nyomós okom van rá, hogy ezt mégsem teszem. Én ugyanis nem örültem
ennek a sztrájknak. Nem mintha bármi bosszúságot okozott volna. Hol
vagyok én hajnalban? Elvi kifogásaim voltak és vannak. Engedjék meg,
hogy előadjam őket.
Először is gyanút keltett bennem, hogy a sztrájk előtti
sajtótájékoztatót a BKV vezérigazgatója tartotta. Az meg végképp nem
tetszett, hogy a vezérigazgató úr hazudott. Kétszer is rákérdeztem:
a vállalatnál működő összes szakszervezet egyetért-e a sztrájkkal. A
vezérigazgató úr szemrebbenés nélkül válaszolta: igen, az összes.
Felhívtam telefonon Zajtai Györgyöt, az észak-déli metró
független szakszervezetének vezetőjét, aki megerősítette, hogy a
független szakszervezet nem támogatja a sztrájkot. Azt is megmondta,
hogy miért nem: a bérkövetelésekkel egyetértenek, de azzal nem, hogy
a vállalatvezetés újabb és újabb központi támogatással igyekszik
enyhíteni a nagyvállalat gondjaim, nem pedig az elavult szerkezet
megváltoztatásával. Erről a BKV vezérigazgatónak tudnia kellett,
mert előző nap, vasárnap reggel együtt szerepelt Zajtai Györggyel a
Nap TV-ben.
Hazudott a vezérigazgató úr akkor is, amikor kérdésemre azt
válaszolta: jóllehet a Munkaügyi Bíróság jogtalannak nyilvánította a
sztrájkot, ők fellebbeztek a végzés ellen, ám a fellebbezésnek nincs
halasztó hatálya. A napokban megtudtuk, nem fellebbeztek a Munkaügyi
Bíróság döntése ellen. (folyt.)
1990. január 27., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- BKV sztrájk - 1. folyt.
|
De hagyjuk a csudába a gyerekként füllentgető vezérigazgatót.
Végül is ez a sztrájk a szakszervezet ügye, és éppen ez az, ami
végképp elkeserített. Az, hogy a szakszervezet ílyen könnyedén nyúl
a végső eszközhöz, a sztrájkhoz; semmibe veszi a sztrájktörvény
előírásait, mely szerint közüzemről lévén szó, a figyelmeztető
sztrájk maximum 15 perces, nem pedig 10 órás lehet, és a sztrájk
idején is biztosítani kell az alapellátást, ami a BKV-nál annyit
tesz: a menetrendszerinti járatok minusz 15 százalék, nem pedig a
teljes leállás.
Az egyik legfontosabb demokratikus vívmányunk a sztrájktörvény,
lejáratása, ha épp mi munkavállalók nem tartjuk magunkat az
előírásaihoz, a végső eszköz a sztrájk lejáratása is. +++
1990. január 27., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|