|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Horn Gyula sajtótájékoztatója (2. rész)
|
Jótékony hatása volt annak is, hogy a magyar kormány, a Parlament illetve a magyar diplomácia állásfoglalásai eljutottak a romániai lakosság széles rétegeihez. A magyar diplomácia tevékenységét érintve Horn Gyula azt is elmondta: hazánk az események kezdetétől fogva kapcsolatban volt több nyugati fővárossal, hogy létehozza, illetve megerősítse a romániai események kapcsán kialakult nemzetközi szolidaritást. Közölte azt is: csütörtök délután telefonon beszélt Genscherrel, az NSZK külügyminiszterével, s megállapodtak abban, hogy az NSZK támogatja Magyarország és Ausztria kezdeményezését az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívására. Ez azért is különösen fontos - hangoztatta a magya diplomácia irányítója -, mert mindezek a hírek eljutottak Románia népeihez, s bizonyította számukra, hogy harcukban nem maradtak magukra. Horn Gyula a magyar kormány és a Külügyminisztérium nevében köszönetet mondott mindazon magyar politikai pártoknak, szervezteknek és mozgalmaknak, amelyek segítséget nyújtottak a nemzetközi szolidaritás megszervezésében. Bár a romániai helyzet képlékeny, az már most is látszik, hogy rendkívül komoly erőfeszítések történnek a helyzet stabilizálása érdekében. Magyarország ezt továbbra is nagy érdeklődéssel és rokonszenvvel követi nyomon, s határozottan kifejezi: hazánk Románia valódi demokratikus átalakulásában érdekelt. Horn Gyula hangsúlyozta: Magyarország kész új alapokon, a jószomszédság jegyében rendezni a Romániához fűződő viszonyát; ez magában foglalja a romániai magyarság jogaiba való visszaállításának kérdését is. Ezzel kapcsolatban emlékeztette az újságírókat arra, hogy Romániában az elmúlt évtizedekben óriási rombolást hajtottak végre az élet minden területén, különösen a szellemi, tudati szférában. Ceausescu a nacionalizmust tette meg politikájának alapjául, amitől minden román ember, de különösen a nemzetiségek, mindenekelőtt a magyarság szenvedett. A kormány felelősséget vállal a romániai magyarság sorsáért, ezt nem rendelheti alá semmilyen más érdeknek. Nyilatkozatát zárva, Horn Gyula végezetül két gyakorlati kérdést érintett. Közölte, hogy a magyar-román határon nincsen lényeges változás, eddig csak néhány nyugati rendszámú gépkocsi tudott bejutni Romániába. Mindazonáltal a külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a Magyarországon tartózkodó romániai menekülteknek rövidesen lehetőségük lesz visszatérni hazájukba, ha így döntenek. Magyar részről semmiféle adminisztratív akadályt nem támasztanak a visszatérés elé. A másik gyakorlati tudnivaló, hogy a Minisztertanács úgy határozott: azonnali segítséget nyújt állami vonalon a Romániában megsérült emberek orvosi ellátásához. (folyt.köv.)
1989. december 22., péntek 17:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|