|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-román határ (2. rész)
|
Pénteken déli egy órakor újra megindult a forgalom Gyulánál Varsánd, s ezzel Románia felé. Az MTI tudósítójának jelentése szerint elsőként két francia újságíró, majd egy-egy svájci és osztrák fotóriporter juthatott be Gyulavarsándnál a napok óta elzárt Romániába. Románia felől az első órában csak nyugati kocsik érkeztek Magyarországra, s nem tudni, hogy a román állampolgárok számára is megnyílt-e a határ. A határzár megszüntekor érkezett a varsándi román határállomásra az az NSZK-ban élő család, amely rokonlátogatásról, az Arad melletti Öthalomról Aradon át hazafelé tartva elsőként jutott át hazánkba az ismét szabad határon. Mint elmondották, a diktatúra bukását bejelentő rádió- és tévé-szózat elhangzása után Varsándnál a román katonák táncra perdültek, a tisztek pezsgőt bontottak, velük, az utasokkal pedig eddig nem tapasztalt kedvességgel bántak. Az NSZK-beli, romániai származású német család az MTI tudósítójának beszámolt az aradi helyzetről is. Pénteken Aradon senki sem dolgozott, a sztrájk teljes volt. Az emberek péntek délelőtt a város központjába igyekeztek a lakótelepekről, s a főtéren hatalmas tömeg tüntetett a Ceausescu-diktatúra ellen. A péntek délelőtti aradi tüntetésre sok temesvári gyalog, egy szál gyertyával jött át. Az éjszakai kijárási tilalom ellenére Aradon péntekre virradó éjjel a katonák enni adtak a tüntetőknek, s föl akarták fegyverezni a népet. A virággal és gyertyával tüntető aradiak a beszámoló szerint elutasították az ajánlatot, nem fogadták el a katonáktól a fegyvereket. A csütörtök esti aradi tüntetésen a diktátor és famíliája távozását, a kommunista diktatúra megszüntetését követelték, és minden kezeügyükbe kerülő Ceausescu-képet elpusztítottak. A csütörtöki aradi eseményekhez tartozik még, hogy az üzemek e napon azzal rendelték be munkásaikat, hogy katonaruhába öltöztetik valamennyit, ám a vérengzések miatt immár a végsőkig felháborodott aradi munkások nem voltak hajlandók átöltözni, megtagadták a kényszer-sorozást. (MTI)
1989. december 22., péntek 15:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|