|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Sztrájkoltak Mosonmagyaróvárott
|
1989. december 6., szerda - Nyolc órás sztrájkot tartottak szerdán a győri Rába-gyár mosonmagyaróvári mezőgazdasági gépgyárában. A délelőtti műszak 930 munkása, alkalmazottja nem dolgozott ezen a napon. A sztrájkot azért szervezték, mert a különválás ügyében nem tudtak megegyezni a Rába-gyár vezetésével.
A mosonmagyaróvári Rába-üzem dolgozói már hónapokkal ezelőtt kinyilvánították, hogy az 1978-as gyáregyesítést erőszakos megoldásnak tartják, az nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, s önállóvá akarnak válni. Miután a Rába vezetésével, személy szerint Horváth Edével nem tudtak érdemben megegyezni, korábban 2 órás figyelmeztető sztrájkot tartottak, most pedig 8 órára szüntették be a munkát. A vita a mosonmagyaróvári üzem és a győri törzsgyár között továbbra is tart. Két kérdésben nem tudtak eddig megállapodni: a vagyonmegosztásban, valamint a termékszerkezetben. A sztrájk ideje alatt munkásgyűlést tartottak, amelyen a sztrájkolók tájékoztatót kaptak az eddigi tárgyalásokról. Ezen jelen voltak a Rába-gyár vezetői is. A mosonmagyaróvári üzem falaira számos feliratot raktak ki. Ezek az önállóságot sürgették, s személy szerint éltették az alapító Kühne Edét, és bírálták a Rába-gyár vezérigazgatóját, Horváth Edét. A mosonmagyaróvári sztrájk kísérő jelensége volt, hogy a sztrájkolók egy része mezőgazdasági gépekkel kivonult az M1-es nemzetközi főútvonalra, s azt két órára fél szélességben elzárták. Szerencsére csak félelzárást alkalmaztak, de így is nagy torlódások voltak a nagyforgalmú útnak ezen a szakaszán. (MTI)
1989. december 6., szerda 00:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|