|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Helmut Kohl programja (4. rész)
|
Kohl kancellár emlékeztetett arra: november 16-án Strasbourgban a magyar külügyminiszter kérelmezte, hogy országa teljes jogú tagja lehessen az Európa Tanácsnak. Az NSZK - mondta a kancellár - támogatja ezt a kérelmet. Díszdoktori beszédét a belső átalakulás és a nemzetközi kapcsolatok összefüggéseinek taglalásával zárta Helmut Kohl, hangoztatva, hogy az állami élet belső rendjének újraszabályozása egyúttal a magyar külpolitika alapértékeit is érintette. Ennek kapcsán a kancellár rámutatott: a népek együttélésére is érvényes, hogy a tartós béke csak egy átfogó jogrend formájában képzelhető el. Olyan rendben, amely elkötelezett a szabadság és az igazságosság eszméje iránt. A béke elengedhetetlen feltétele, hogy tiszteletben tartsák minden egyes ember méltóságát, a népek elidegeníthetetlen önrendelkezési jogát. Szabadság és önrendelkezés - ez a német kérdés magja is - szögezte le Helmut Kohl. - Honfitársaim az NDK-ban - a magyarországi reformfolyamat sikerének is köszönhetően - 40 év után, egy békés forradalommal most indultak el a béke, az emberi jogok és az önrendelkezés felé vezető úton. A németek keleten és nyugaton egyaránt önrendelkezést kívánnak minden német számára. Célunk egy szabad és egyesített Németország, egy szabad és egyesített Európában. - Kontinensünk nyugati részében az európai egyesülés folyamatával a béke és az együttműködés olyan művét kezdtük meg, amely erős vonzerőt fejt ki a Közösség határain túl is. Az Európai Közösséget tovább akarjuk erősíteni. A Közösség azonban csak akkor lehet egy valóban átfogó európai egyesülés alapja, ha megőrzi nyitottságát kelet felé - hangoztatta zárszavában a szövetségi kancellár. (folyt. köv.)
1989. december 16., szombat 15:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|