|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Népszavazás - megváltozott esélyek
|
---------------------------------- München, 1989. november 28. (SZER, Magyar híradó) - Hallgassák meg Lengyel Szaniszló kommentárját: - A vasárnapi első szabad népszavazás fontos állomása a magyar demokráciához vezető útnak, annak ellenére, hogy némely pártok szerint nem volt igazi tétje. De nem is ebben van a fontossága - nem a tétben -, hanem éppenséggel útjelző szerepében. A sokat emlegetett hallgatag, csendes többség íme, megmozdult. Joggal feltételezhető, hogy a szavazásban való részvétel jóval meghaladta volna az 58 százalékot is, ha a Demokrata Fórum nem szólítja fel híveit a népszavazás bojkottálására. A többség tehát politizálni kezdett, és valójában ez a választási hadjárat nyitánya, bármikorra tűzik is ki a választások időpontját. Bizonyára tisztában vannak ezzel a politikai pártok is, és tisztában vannak azzal is, hogy a tömegek megmozdulásával a politizálás Magyarországon - ahogy az amerikaiak mondják - egy egészen más labdajáték lett: megváltoztak a játékszabályok, az esélyek, és egész sor új játékos fog pályára lépni. A Szabad Demokraták Szövetsége és a Fidesz, amikor elindította a népszavazást sürgető aláírásgyűjtő akcióját, talán nem is mérte fel, mekkora kockázatot vállal, ha például nem gyűlik össze 100 ezer aláírás, vagy ha a választók többsége nemmel válaszol az első kérdésre. Tény viszont, hogy az akció nyomást gyakorolt az Országgyűlés tagjaira, s ennek köszönhető, hogy a másik három kérdés már nem eldöntésre, hanem a döntés megerősítésére várt csupán. Azt már fölösleges firtatni, hogy az egyeztető tárgyalásokon résztvevő kisgazdák és a tárgyalásoktól távol maradó szociáldemokraták a megváltozott helyzet alapos elemzésére, vagy jó politikai ösztöneikre hagyatkozva csatlakoztak a szabaddemokratákhoz. Mindenesetre a kezdeményezés - és főleg ennek sikere - sarokba szorította a régi-új kormányzó pártot, és dilemma elé állította a Demokrata Fórumot. (folyt.)
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|