 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Sztrájk Mosonmagyaróvárott
|
1989. november 28., kedd - Kedden délelőtt 9 és 11 óra között figyelmeztető sztrájkot tartottak a Győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár mosonmagyaróvári mezőgazdasági gépgyárában. A munkabeszüntetésben 977-en vettek részt. A sztrájk önkéntes volt, s valamennyi résztvevő aláírásával is hitelesítette szándékát. Egyben azt is kinyilvánították, hogy erre az időre a munkabérről lemondanak. Akinek ez a pénz mégis hiányzik, annak a már rendelkezésre álló sztrájkalapból megtérítik a két óra bérét.
A sztrájkot a már szeptember vége óta működő munkástanács
szervezte. A Rába mosonmagyaróvári gyárának kollektívája - döntő
többségben - úgy határozott, hogy 1990. január 1-jétől le kívánnak
válni a Rábától. Az önállóság gondolatát a Rába gyár vezetése is
magáévá tette. Időközben megkezdődtek az elválással kapcsolatos
tárgyalások. Ezek azonban eddig nem vezettek eredményre. A vita a
vagyon- és a profilmegosztás körül támadt. Az egyesüléskor a
mosonmagyaróváriak 700 milliós vagyont vittek magukkal. A Rába gyár
vezetése mindössze 770 millió forintot kínált az önállósuló gyárnak,
amit a magyaróváriak kevésnek tartanak, s a profilt illetően sem
jött létre megegyezés.
Az esemény alkalmából a több mint 130 éves gyár falára magyar és
német nyelven a következő feliratot helyezték ki: alapította: Kühne,
tönkretette: Horváth Ede.
Délutánra az ellenzéki szervezetek Győrött és Mosonmagyaróvárott
szolidaritási gyűléseket hirdettek meg a gyáriak támogatására. (MTI)
1989. november 28., kedd 13:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|