|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Az SZDSZ Valláspolitikai Bizottságának nyilatkozata (OS)
|
1989. november 23., csütörtök - Változik-e a Néphadsereg? Miközben Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter arról próbálja meggyőzni a képviselőket, hogy a Kiskirályok mundérban című könyv szerzője nem szól kellő súllyal azokról a mélyreható változásokról, amelyek a Néphadseregben az utóbbi időben végbementek, a Honvédelmi Minisztérium lapja, a Pont, ízelítőt ad abból, hogy milyen változásokra is gondolhat a miniszter. A lap szerkesztőit és újságíróját nem zavarja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának 60. paragrafusa mindenki számára alapvető joggá nyilvánítja a vallásszabadságot. Negatív csengésű címmel, negatív tartalmú cikket közöl 1989. november 10-i számában három törvényesen elismert vallásfelekezet ellen. A közösség megsértésének törvényes tilalma őket nem köti? Magyarországon jelenleg 27 törvényesen elismert vallásfelekezet működik, és a kormány 4 újabb közösség bejegyzését tervezi. A Pont cikkében a mintegy harmincból három vallási közösség kerül érthetetlen szempontok alapján egy kalapba. E közösségek a múltban vagy a közelmúltban valamiféle konfliktusba kerültek a hadsereggel. Köztudott, hogy a nazarénusok nem fognak fegyvert, a Jehova tanúi a katonai szolgálatot sem vállalják, a Hit Gyülekezete pedig amiatt, hogy tagjait diszkriminációk érték a hadseregben, nyílt levélben tiltakozott Kárpáti Ferencnél. E közösségek kipellengérezése - úgy tűnik - nem egyéb kicsinyes bosszúnál. Ízléstelen dolognak tartjuk, hogy eme - egymástól igen eltérő hitgyakorlatú - felekezetek közti közös nevezőt amerikai rémtörténetekre célozva próbálják megkonstruálni. A teológiailag abszolút dilettáns cikkíró vélekedései legalább 15 000 magyar állampolgárt sértettek meg, ennyire tehető e felekezetek létszáma. Köztudott, hogy ők békesség- és munkaszerető emberek, egyben adófizető polgárok Munkájukkal hozzájárulnak a HM eltartásához. A cikk sötét korszakot idéz fel, azt a kort, melyben a társadalmi problémákért a kisebbségeket tették felelőssé, először rágalmazták, majd irtották őket. A HM-nek is tudomásul kell vennie, hogy Magyarország etnikailag és vallásilag is heterogén állam, és tiszteletben kell tartania a kisebbségek szokásait, életmódját, mert nekik is joguk van úgy élni, ahogy akarnak. E joguk korlátját csak demokratikus úton megalkotott törvények jelenthetik. A szabaddemokraták bíznak benne, hogy az egyházak és a hadsereg egymás mellett éléséből véglegesen kiküszöbölődik a ,,beavatkozás,, gyakorlata. Mos a Pont szerkesztőségén lenne a sor, hogy a megsértett vallási kisebbségektől bocsánatot kérjen (OS)
1989. november 23., csütörtök 17:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|