 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Hány népszavazás lesz?
|
Budapest, 1989. október 27. péntek (MTI-Press)
Amikor szeptember végén befejeződtek a politikai egyeztető
tárgyalások, mindhárom tárgyalófél úgy állt fel az asztaltól, hogy
legnagyobb vitát a köztársasági elnöki intézmény, és a leendő elnök
megválasztása váltotta ki.
Az 1949-ben kelt alkotmányunkban az államformát
népköztársaságnak határozták meg, kollektív államfői testülettel, az
elnöki tanáccsal. Ez a magyar joggyakorlatban addig nem ismert
intézmény hűségesen kiszolgálta az állampártot, ugyanis törvényerejű
rendeleteket hozhatott, amely egyben azt is jelentette, hogy a
hatalom "bízhatott" benne. Ha úgy érezte, egy törvény nem menne
keresztül az országgűlésen, ráerőszakolta a tanácsra a törvényerejű
rendelet kihirdetését. Mindenki számára világos, ha a népfelség
elvét érvényesítő, valóban pluralista társadalmat kivánjuk a
monolitikus államberendezkedés helyére kiépíteni, köztársasági
elnöki intézményre van szükség, közepesen erős hatalmi jogkörökkel
felruházva azt.
Az intézmény szükségességét valamennyi tárgyaló fél elismerte, a
ma is megoldatlan probléma ott keletkezett, hogy a tárgyalásokat
lezáró okmányt az SZDSZ és a Fidesz nem írta alá, mert a
tárgyalásokon nem döntöttek a Munkásőrség sorsáról, s arról, hogy az
általános válsztások előtt vagy után választják meg a köztársasági
elnököt, továbbá a pártvagyon sorsáról, valamint a pártok munkahelyi
részvételéről.
A Szabad Demokraták Szövetsége e négy pontot írva zászlajára
aláírásgyüjtő akciót kezdeményezett, "Döntsőn a nép
" címmel. Az
azóta történtek lényegében kihúzták a szőnyeget az aláírásgyüjtők
lába alól, a Minisztertanács feloszlatta a Munkásőrséget - a
testület lefegyverzése október 23-án megkezdődött - törvényt hozott
arról, hogy a pártok kivonulnak a munkahelyekről és arról is döntött
az MSZMP utolsó kongresszusa, hogy a párt elszámol vagyonáról az
Országgyűlésnek. A tiltakozó akció célja tehát már csak a
köztársasági elnök megválasztásának formája és időpontja lehet, a
másik három felvetett kérdésen túllépett a történelem.
Az egyeztető tárgyalások során a Szabad Demokraták Szövetsége és
a Fidesz váltig ragazkodott ahhoz az álláspontjához, hogy a
köztársasági elnököt az új országgyűlés válassza meg. Véleményünk
szerint ez a megoldás jobban szolgálná a hatalmi ágak szétbontását.
(folyt.)
1989. október 27., péntek 12:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|