 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Magyarország - nemzetközi visszhang (1. rész)
|
1989. október 24. kedd (MTI-tud) - A Magyar Köztársaság ünnepélyes kikiáltása, az október 23-iki megemlékezések nemzetközi hullámverése tovább tart.
Moszkvában elsősorban azokat a mozzanatokat emelték ki, amelyek
a Szovjetuniót érintik. Egy terjedelmes összefoglalóban, amely
minden részletre, így az MDF elnökjelöltjének, Für Lajosnak egykori
szovjet letartóztatására is kiterjed, a Komszomolszkaja Pravda
tudósítója a Kossuth téri deklarációról így ejt szót: A Parlament
előtt összegyűlt tömeg füttyel fogadta a Szovjetunió említését, míg
az Egyesült Államok nevét taps köszöntötte. - Tudom, hogy korántsem
minden magyar reagált volna hasonlóan - írja. - Országunknak a
magyarok körében sok őszinte és hűséges barátja van. Ugyanakkor a
tömeg füttye határozott jelzés arról, hogy az országban terjed a
szocialistaellenes és szovjetellenes hangulat. - Az Október Párt
rendezvényéről megemlíti a ,,Ruszkik, haza
,, és ,,Magyarok,
újrakezdjük
,, jelszavakat, hozzátéve: a szónokok nyíltan
kommunistaellenes kijelentései nem hagynak kétséget a gyűlés
szervezőinek politikai irányvonala felől. (folyt.)
1989. október 24., kedd 10:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyarország - nemzetközi visszhang (2. rész)
|
Pekingben most kerítettek sort az MSZMP október elején tartott
kongresszusának első kommentálására. - Nyilvánvaló, hogy a magyar
belpolitikai helyzet az elkövetkező időkben még bonyolultabbá válik
- írja a Liaovang (Kilátás) című kínai folyóirat. - Minden jel arra
vall, hogy Magyarországon élesedik a harc az ellentétes áramlatok
között, s erre a harcra a különféle nemzetközi erők is hatást
gyakorolnak - írja a cikk.
Az NSZK-ban a Frankfurter Allgemeine Zeitung kedden úgy
értékelte a köztársaság kikiáltását, hogy az felér a a második
világháború utáni államforma-változtatással, nemkülönben a
magyar-osztrák kiegyezéssel. - Az állam új neve és az alkotmány
megújítása nem kevesebbet jelez, mint az egypárti uralom és a
belpolitikai szovjet befolyás végét - vélekedik.
A tekintélyes újság ,,Immáron a maga ura,, című írásában
rámutat: a magyar nép döntő lépéssel ért közelebb ahhoz a céljához,
hogy jogilag, szociális szempontból és gazdaságilag is olyan biztos
államban éljen, amelyet maga kormányoz, nem pedig más hatalmak
igazgatnak. A történelem soha nem kényeztette el a magyarságot, de a
magyarok sem hagyták magukat bármikor is legyűrni. Jelszavuk az a
közmondásuk, hogy ,,gyáva népnek nincs hazája,,. Hétfőn nagy
kockázatot vállaltak, mert népük hagyományaihoz azért az is
hozzátartozik, hogy az idegen hatalmak gonosz játékot űznek vele -
így a konzervatív újság, amely egyben külön politikai portrévázlatot
közöl Szűrös Mátyásról.
Az NSZK többi mérvadó napilapja is a Kossuth Lajos téri
eseményekről szóló első oldalas tudósításokkal, fényképes
beszámolókkal jelent meg, előző este pedig a nagy nyugatnémet
tévétársaság az éjszakai órákig híradásaik egyik vezető témájaként
kezelték a Magyar Köztársaság kikiáltásának történelmi jelentőségét.
A sajtókommentárok közül kiemelkedik a Handelsblattnak, a
pénzügyi politika köreiben nagy befolyást élvező lapnak a
vezércikke. - Ha valaki kételkedett abban, hogy gyorsan átültetik
majd a gyakrolatba a Pozsgay Imre államminiszter által kiadott
jelszót, amely szerint a szocializmusnak ez a modellje
Magyarországon sem reformálható meg, és ezért más kell helyette, azt
a tények most jobb belátásra bírhatták. Ma már nem csak az örök
derűlátok állapíthatják meg, hogy a demokráciává való átalakulás
folyamata már nyilvánvalóan visszafordíthatatlan.
1989. október 24., kedd 11:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
NSZK (2. rész)
|
A gazdaságpolitikai lap azonban nyomatékosan figyelmezteti
Magyarországot, hogy a rendszernek éppen most - amilyen gyorsan csak
lehet - szilárd alapépítményre van szüksége: ennek szabályait ugyan
megtanulták, a gyakrolatba való átültetését mindamellett még be kell
gyakorolni. Ez elsősorban a gazdaságpolitikai területre érvényes -
állapítja meg a Handelsblatt. Az újság elismeréssel nyugtázza ugyan,
hogy mind a még egyedül kormányzó Magyar Szocialista Párt, mind
pedig a legfontosabb ellenzéki csoportok időközben már hitet tettek
a piacgazdasági alapelvek mellett. - Csakhogy igen változatos
értelmezési lehetőséget rejt magában a választások után esetleg az
MSZP-vel koalícióban kormányzó Magyar Demokrata Fórum programjának
az a követelése, amely szerint az állam támogatásával és
ellenőrzésével privatizálják a magyar gazdaságot. Még az egyelőre a
korábbi munkáspárt által uralt szakszervezetek eljövendő szerepét is
tisztázni kell.
A lap nyilvánvalóvá teszi, hogy az ország gazdasági
statisztikáját szemlélve sürgetővé válnak a lehető legpontosabb
meghatározások. Politikai stílusgyakorlatokkal ugyanis aligha lehet
megoldani olyan problémákat, mint a növekvő munkanélküliség, a
meredeken felszökő árak, a fokozódó adósságszolgálati terhek.
Ennyiben tehát a parlament előtti örömünnep után hamarosan
beköszöntenek a józan hétköznapok.)
- Gyakorlati gazdaságpolitikusok jól tudják, hogy a lakosság
életszínvonalának javítását nem lehet azonos ütemben megvalósítani a
politikai szabadságjogok szavatolásával. Ennek megértetése az
állampolgárokkal éppen annyira szükséges, mint amennyire kényes
feladat, mert általánosan alkalmazható előírások erre vonatkozóan
nincsenek. A hosszú éveken át tartó rossz állami gazdálkodás után a
tanulás még nehezebb. Még a nyilván jószándékkal külföldről adott
tanácsok sem sokat segítenek. Sőt, még a bőkezű külföldi kölcsönök
is, ha csak megközelítően oly mennyiségben áradnak, mint a sok
jószándékú tanács, mindenképpen csak hosszú távon hatnak. A
magyaroknak most fájdalom árán kell megérteniük, hogy a politikai
szabadság és demokrácia csak az alapkő lehet a későbbi gazdasági
jólét számára - állapítja meg a Handelsblatt. (folyt.)
1989. október 24., kedd 11:13
|
Vissza »
|
|
Spanyolországban az állami televízió budapesti tudósítást
|
Spanyolországban az állami televízió budapesti tudósítást
sugárzott. Ebben hangsúlyozta, hogy Gorbacsov reformpolitikája
nélkül elképzelhetetlen lenne mindaz, ami Magyarországon történik. A
Radio Popular éjszakai műsorában azt elemezték, hogy valójában
visszafordíthatatlan-e a változások folyamata Magyarországon. A
résztvevők nem zárták ki az erőszakos külső beavatkozás lehetőségét,
mindazonáltal utaltak arra, hogy egy sztálinista típusú restauráció
számára most nincsenek meg sem a belső, sem a nemzetközi feltételek.
A barcelonai La Vanguardia kedden Kelet-Európa jövőjének
egyelőre ismeretlen kimenetelű alakulásáról írt. Geostratégiai
okokból és a helyzet cseppfolyósságából kiindulva feltételezi, hogy
az új szocialista párt és az ellenzék a 33 évvel ezelőtti nemzeti
összefogás kormányát hozza létre. Az El País szerint viszont az
1990. évi választásokon látványos kisebbségben maradnak a
szocialista párt és az ortodox csoportok, sőt, talán teljesen
megszűnnek politikai erőként. Az El Independiente a változtatások
merészsége miatt vonja kétségbe azok megvalósíthatóságát, s egyúttal
a magyar néphez és vezetőihez méltó tettnek nevezi a történteket.
A Közös Piac Magyarországnak nyújtandó sürgős gazdasági
segítségét szorgalmazza a jobboldali ABC. Megfelelő jogi
kiindulópontnak minősíti a már meglévő egyezményt Magyarországgal.
Kifejti, hogy gyors lépésekre van szükség. - Sem a magyarok, sem a
lengyelek nem veszthetnek időt csak azért, mert a nyugat-európai
klub mostani tagjai önző megfontolásokból késlekednek, tartva
gazdasági privilégiumaik esetleges csorbulásától. (folyt.)
1989. október 24., kedd 11:18
|
Vissza »
|
|
Magyarorszáág - nemzetközi visszhang (5. rész)
|
Kedden valamennyi olasz lap első oldalon, főcímekkel számol be a
budapesti eseményekről. ,,Új Magyarország született, 33 évvel az
56-os forradalom után,, (Corriere della Sera), ,,Budapest visszatért
Európába,, (La Repubblica), ,,Megszületett az a köztársaság, amelyet
Nagy Imre is akart,,. ,,Az egypártrendszer korszakát lezárták
Magyarországon,, (L,Unitá).
Az olasz értékelések jelképesnek tekintik, hogy az új alkotmány
és államforma az évfordulós megemlékezésekkel esett - tudatos
választásként - egybe, s így mintegy az ,56-os népfelkelés
szabadság- és reformköveteléseinek megvalósulásaként fogható fel.
Azzal, hogy Magyarország nem népköztársaság többé - írják -, nem is
szocialista már (legalábbis nem az a szónak Nyugaton gyakran
használatos értelmében: nem sztálinista kommunista ország). A
Corriere szerint ,,az alapvető jogokat szavatolja az új demokratikus
alkotmány és Magyarország modern, többpártrendszeres parlamenti
demokrácia, jogállam, új korszakot nyitva egész Kelet-Európában,,.
A Corriere figyelme kiterjed a lappangó ellentmondásokra is: a
tömeg füttyel fogadja a Szovjetunióval való barátságot, de élteti
Gorbacsovot. ,,Az ellenzék leghangosabb szószólói ellenségesek a
volt kommunistákkal szemben, megtagadva minden együttműködést,
bizonytalanná téve így a fiatal Magyar Köztársaság jövőjét,, - írja
aggodalmasan, hiányolva a józan mértéktartást.
A kereszténydemokrata Il Popolo a ,,szovjet birodalom
felbomlását,, látja a Magyar Köztársaság megszületésében, és ez -
mutat rá - alapvetően megkérdőjelezi a jaltai befolyási övezeteket,
Európa háború utáni egyensúlyait, új nemzetközi elrendezés távlatait
vetve fel Európában. Ugyanez a véleménye a La Repubblicának is:
Kelet-Európa mindenütt forrong és visszafordíthatatlan immár a
háború utáni elrendezés felbomlása. ,,A vasfüggönyt beolvasztotta a
történelem... Valóságos versenyfutás indult,, - írja érezhető
aggodalommal a kiszámíthatatlanná váló fejlemények miatt. (folyt.)
1989. október 24., kedd 11:25
|
Vissza »
|
|
Olasz (2.rész)
|
A Corriere úgy látja: Gorbacsovnak nincs választása, a lengyel
és magyar reformereket kell támogatnia a csehszlovák és keletnémet
ortodoxokkal szemben, ha a peresztrojkát végig akarja vinni. ,,A
brezsnyevi időszakban a Varsói Szerződés egysége érdekében a
reformokat elnyomták. Gorbacsov megértette: nincs mód elkerülni a
gazdasági összeomlást, csakis a reformokkal, ezek pedig a nagyobb
demokrácia és a fokozatos függetlenedés felé vezetnek. Így a Varsói
Szerződést katonaiból egyre inkább politikai szervezetté kell
alakítania, mert a Szovjetuniónak jobb szövetségesei a demokratikus
(s így a Nyugat segítségére számítható) Lengyelország és
Magyarország, mint az NDK és Csehszlovákia, ahol a belső
feszültségek miatt minden kiszámíthatatlan,, - fejtegeti a lap.
A keddi belgrádi újságok első oldalon, főcímek alatt, kommentár
nélkül számoltak be az Országház előtt megtartott ünnepségről.
Kiemelték, hogy a módosított alkotmány értelmében Magyarország
független, demokratikus jogállam, amely a polgári demokrácia és a
demokratikus szocializmus értékeit valósítja meg. Idézték Szűrös
Mátyásnak azokat a megállapításait, hogy az ország egyszerre
fejleszti majd kapcsolatait a Kelettel és a Nyugattal, s nem
feledkezik meg a határain túl élő magyarokról.
Az újvidéki Magyar Szó budapesti különtudósítója ,,Felemelő és
nagy pillanatoknak,, jellemezte a köztársaság kihirdetését, de
ugyanakkor rámutatott: amikor Szűrös Mátyás a Szovjetunióval való
kapcsolatok további fejlesztéséről szólt, akkor csak fütty
hallatszott a térről. Annál hangosabb volt a tetszésnyilvánítás,
amikor a másik vezető világhatalommal való kapcsolat és a környező
országokkal való jószomszédi viszony ápolásának fontosságáról szólt.
Erre a mozzanatra egyébként a Dnevnik és a zágrábi Vjesnik
tudósítása is felhívta a figyelmet. (folyt)
1989. október 24., kedd 11:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyarország - nemzetközi visszhang (7. rész)
|
A keddi román lapokban nem található híradás arról, hogy hétfőn
Budapesten kikiáltották a Magyar Köztársaságot. Ennek megfelelően a
rádió és a televízió sem ismertette a történelmi aktust. A sajtó
továbbra is rendkívül visszafogottan kezeli a magyarországi
belpolitikai fejleményeket. A parlament eredeti döntéséről a
Scinteia és a többi központi lap október 20-ikán számolt be röviden.
Londonban ,,Egy új és demokratikus Magyarország született,,
főcímmel közölte a keddi The Times budapesti riportját, 1956. és
1989. októberének Kossuth téri képeivel illusztrálva a történelmi
fordulatot.
A brit TV- és rádióállomások riporterei és a napilapok tudósítói
csaknem egybehangzóan az 1956. október 23-án kezdődött népi
forradalom végső győzelmeként értékelték az évforduló első szabad
budapesti megemlékezéseinek egyebeesését az alkotmányosan
egyenjogúnak elismert polgári demokrácia és demokratikus
szocializmus alapjára helyezett köztársaság kikiáltásával.
Ezt a fő mondanivalót tükrözi kedden az emlékező és ünneplő
tömeggyűlésekről beszámoló budapesti lapjelentések többségének
főcíme is: ,,Éljenzések és könnyek a szabadság új hajnalán,, (Daily
Mail), ,,Megindult magyar tömegek éljenzik egy új köztársaság
hajnaláat,, (Financial Times), ,,Magyarország 1956-os forradalma
végre önnön birtokába került,, (The Guardian), ,,Kialszik a fény
Magyarország vörös csillagán,, (The Daily Telegraph).
Valamennyi tudósítás utal az újszülött köztársaság előtt álló
göröngyös út zökkenőire. Ezekre hegyeződik ki a The Independent
tudósítása, amelynek főcíme: ,,Kiújul a harc Magyarország
felkelésének emléknapján,,.
Karacs Imre, a londoni lap budapesti tudósítója így kezdi
jelentését: ,,Magyarország tegnap bűntudat, keserűség és diadalmámor
kiáradó érzelmei közepette emlékezett meg az 1956-os felkelés 33.
évfordulójáról, zarándoklatokkal a múlt csatáinak szentélyeihez és
tüntetésekkel teljes nemzeti függetlenséget követelve,,.
Utalva Szűrös Mátyás ügyvivő államfő beszédének a Szovjetunióhoz
fűződő viszonyra vontakozó részére, Karacs úgy vélekedik, hogy
Szűrös Mátyás ,,élete végégig megemlegeti elszólását,, , vagyis azt,
hogy szerinte nem a megfelelő helyen és alkalommal beszélt a Szov
jetunióval való zavartalan és kiegyensúlyozott viszony
fenntartásának szükségességéről.(folyt).
1989. október 24., kedd 11:55
|
Vissza »
|
|
Magyarország - nemzetközi visszhang (8. rész)
|
Ezt a következtetését a londoni lap tudósítója a tömeggyűlésen
felbukkant jelszavakkal - ,,Függetlenséget
,, , ,,Ruszkik haza
,, ,
,,Soha többé kommunizmust
,, - illusztrálja.
Prágában a csehszlovák pártlap, a Rudé Právo ezt fejtegette
kedden: már a magyar rádió hétfő reggeli kommentárjának éles
szovjetellenes kitételei sem arról tanúskodtak, hogy október 23-ika
valóban a nemzeti megbékélés napja lesz, ahogyan arra a magyar
parlament, valamint az MSZP és a többi párt felszólított. A Rudé
Právo szerint ,,az évforduló értékelését teljes mértékben az
ellenzék befolyásolta, amely nem hagyta a közvéleményt kétségekben
afelől: hogyan is képzeli a nemzeti megbékélést,,. Az újság
megjegyezte, hogy sem a Köztársaság téri pártház huszonhárom
védőjének alattomos agyonlövetéséről,, , sem pedig az
ellenforradalmi csoportok lincseléseiről nem emlékeztek meg
Budapesten. A Rudé Právo szerint ,,szokatlan ünnepi külsőségek
közepette,, hirdették ki a törvényt, amellyel ,,déli szomszédunk
visszatér a Magyar Köztársaság elnevezéshez,,.
,,Szűrös Mátyás külön kiemelte az 1956 októberi népfelkelés és
nemzeti függetlenségi mozgalom történelmi inspirációját, de egy
szóval sem említette az események ellenforradalmi összefüggéseit,, -
olvasható a csehszlovák pártlap beszámolójában. A Rudé Právo e
helyütt megjegyzi: ,,A Magyar Köztársaság állítólag felelősséget
vállal a köztársaságon kívül élő magyarok sorsáért, tehát
felelősséget más szuverén államok polgáraiért is,,. Neheztelését a
lap itt felkiáltójellel érzékelteti. +++
1989. október 24., kedd 12:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|