Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › március 11.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Gondolatforgató:

Mit miért március 15-én?

"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes elfoglalása. Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja, hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el tudja mondani a mondanivalóját."

A köztársaság kikiáltása - tudósítói visszhangok

A Magyar Távirati Iroda külföldi tudósítói jelentik:
A nagy francia rádió- és televíziós állomások szinte óráról
órára nyomon követték a budapesti eseményeket. Négy televíziós
állomás híradója rövid történeti áttekintést is adott, felelevenítve
az 1956-os eseményeket. Minden jelentés kiemelte, hogy a köztársaság
kikiáltása egybeesett 1956. október 23-ának évfordulójával.

    A Deutschlandfunk, az NSZK országos és nemzetközi tájékoztató
rádióállomása hétfő déli hiradójában közvetítette Szűrös Mátyás
szavait, amelyekkel kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. A rádió
budapesti tudósítója megállapította, hogy mind az államforma
kihirdetése, mind pedig az 1956-os népfelkelés napjára való
megemlékezés szerepet játszott az ünnepség megrendezésében.

    ,,Vissza Európába,, című vezércikkel jelentkezett hétfőn a
Westdeutsche Allgemeine Zeitung a Magyar Köztársaság kikiáltásának
tiszteletére - jelenti Flesch István, az MTI bonni tudósítója. Az
NSZK legnagyobb példányszámú politikai és tartományi napilapja
szerint a két esemény összekapcsolásával nyilvánvalóvá kívánták
tenni: ,,Harminchárom évvel ezelőtt leverték a demokráciáért és
szabadságért indított felkelést, és ezt most a budapesti vezetés is
így látja. Amit azonban akkoriban szovjet lánctalpasok tiportak el,
az most a gyökeresen megváltozott körülmények között részben és
békésen már meg is valósult,,.

    ,,Új politikájának szellemében Mihail Gorbacsov zöld utat
biztosított ahhoz (bár nyilvánvalóan nem lelkesülten), hogy a vörös
csillagot kioltsák a budapesti parlament tetején. A budapesti
reformerek viszont a maguk járta önálló úton figyelembe vették az
esetleges érzékenységet, és így - minden követelés és csábító
kísértés ellenére - a mai napot nem nemzeti ünnepnek nyilvánították,
hanem a megbékélés napjának,, - írta a lap.

    A belga hírügynökség hétfőn nem sokkal dél után gyorshírben
számolt be a Magyar Köztársaság kikiáltásáról, és ezt követően a
belga rádió hírperiódusaiban az egyik vezető hírként számolt be a
történelmi eseményről.

    Mint Baracs Dénes, az MTI brüsszeli tudósítója írja, a
magyarországi fejleményekről beszámolva bizonyos aggodalom is
érezhető a hétfői Le Soirban. A lap szerint Budapesten mindenki
kezdi szükségét érezni egy lélegzetvételnyi szünetnek: jelképes
történelmi dátumok és választások közeledése közepette az ország
néha azt a benyomást kelti, hogy ,,megvadult ló,, módjára él és
senki sem tudja már megtalálni a minden irányban kibontakozó
pluralizmus vezérfonalát. (folyt.)


1989. október 23., hétfő 19:45


Vissza »


A köztársaság kikiáltása - tudósítói visszhangok - 2.

A Belgiumban élő magyarok vasárnap délután a Notre Dame du
Sablon templomban megrendezett hagyományos emlékmisével,
koszorúzással, este pedig fáklyás felvonulással emlékeztek meg az
október 23-i népfelkelés 33. évfordulójáról.

    Budapesti jelentésében a belgrádi rádió Szűrös Mátyás beszédéből
azt emelte ki, hogy az országgyűlés elnöke, ideiglenes államfő az
ország építésében és Európához való közeledésében új szakasz
kezdetének nevezte a Magyar Köztársaság kikiiáltásának ünnepélyes
aktusát.

    A lengyel televízió már hétfőn délután népszerű rövid
hiradóműsorában, a Tele-expressben helyszíni képes beszámolót
sugárzott a Magyar Köztársaság kikiáltásáról. A televízió a hétfői
lapokhoz hasonlóan emlékeztetett arra, hogy a magyarok nem
véletlenül választották a köztársaság kikiáltásának napjául éppen
október 23-át. Ezzel egyben tisztelegtek a népfelkelés emlékének, a
Magyarország függetlenségéért akkor elesett emberek százainak. Az
1956-os budapesti harci események képeit is sugárzó lengyel
televízió megemlítette, hogy a Magyar Szocialista Párt október 23-át
a nemzeti megbékélés napjává nyilvánította.

    Az amerikai rádió- és tv-társaságok hétfőn egész napon át vezető
helyen, részletes tudósításokban foglalkoztak a Magyar Köztársaság
kikiáltásával. Helyszíni tudósításokat adtak a Kossuth Lajos téri
ünnepségről. Az amerikai kommentárok egybehangzóan utaltak arra,
hogy milyen váratlanul nagy és gyors lépéseket tett az ország az
elmúlt hónapokban a demokrácia és a piacgazdaság felé, példát adva
valamennyi kelet-európai országnak.

    A Magyar Köztársaság kikiáltása abból a politikából következik,
amit Magyarország az utóbbi időben folytatott. Ennek értékelése
kizárólag a magyar nép feladata - jelentette ki hétfőn az NDK
külügyminisztériumának helyettes szóvivője magyar tudósítók
kérdésére. Denis Ruh egyúttal hangoztatta, hogy a Német Demokratikus
Köztársaság továbbra is érdekelt a Magyarországhoz fűződő
kölcsönösen előnyös, jó kapcsolatokban. Azok fejlesztése érdekében
az NDK a jövőben is minden tőle telhetőt meg fog tenni.

    Mélységes történelmi és politikai tartalma van a hétfőn az állam
nevében végrehajtott változtatásnak - hansúlyozta a spanyol
televízió tudósítója. Megállapítása szerint a magyarok a
változtatással is egy korszakot zárnak le, ugyanúgy, mint nemrégiben
tette azt nevével egy sokáig egyedül hatalmon volt párt. A ,,nép,,
és a ,,munkás,, szavak elhagyása egy régi világ elhagyását is
jelenti a gyors ütemű magyarországi reformok sorában. (folyt)


1989. október 23., hétfő 20:44


Vissza »


A köztársaság kikiáltása - tudósítói visszhangok - 3.

Este negyed hétkor a BBC televízió a Kossuth-térről adott
helyszíni jelentésében számolt be arról, hogy a magyarok tízezrei
gyülekeznek a nap legnagyobb szabású megemlékezésére ott, ahol 33
évvel ezelőtt a magyar felkelés megkezdődött. ,,Történelmi
iróniának,, nevezte, hogy Szűrös Mátyás ügyvivő államfő az
Országháznak ugyanarról az erkélyéről deklarálta a polgári
demokrácia és a demokratikus szocializmus egyenlően elismert
értékrendje alapján álló többpártrendszerű köztársaságot, ahonnan
Nagy Imre hívta fel a tömegeket nyugalmuk megőrzésére.

    Ugyancsak a történelmi fordulat nagyságrendjének jellemzőjeként
emelte ki a tudósító, hogy az október 23-át a szovjet uralom és a
sztálinista önkény lerázására irányuló népfelkelés kezdeteként
ünneplő tízezreket három évtizeden át szétverte volna az a
katonaság, amely most először a hivatalos megemlékezés
részvevőjeként csatlakozott a tömegekhez. Az Országház előtt tartott
esti emléknagygyűlés képsorai alatt az ITN kereskedelmi
televízióhálózat tudósítója azt mondta:

    ,,Most először a magyarok szabadon emlékezhetnek a forradalomra,
amelyben a budapestiek felkelését a vörös hadsereg tankjai tiporták
el. Ironikus, hogy az eszmékből, amelyekért az elbukott harcot
vívták, napjainkban sokat átvettek azok a kommunista vezetők, akik
az új Szocialista Pártot létrehozták. Úgy tűnik azonban, hogy a
teljes demokráciához vezető zökkenőmentes átmenet még távolról sem
tekinthető biztosítottnak.,,

    Október 23-a évfordulója alkalmából hétfő este koszorúzási
ünnepséget rendeztek Párizsban, az Ismeretlen Katona Emlékművénél.
Mint harminchárom éve minden évfordulón, a különböző magyar
szervezetek a volt francia frontharcosok szövetségének képviselőivel
együtt helyeztek el virágot az emlékművön.

    A ZDF nyugatnémet tévétársaság esti fő hiradója a délutáni
tüntetésekről tudósítva felvételein a ,,Soha többet 1956-ot,,
jelszavakat mutatta be. A tv szerint sok párt már most előválasztási
harcot vívott, például a ,,Soha többet kommunizmust,, feliratokkal.

    A ZDF riportere megállapította: ,,Ma Magyarország teljesen
hivatalosan szakított a kommunista állameszmével. Az ország
lélegzetelállító iramban hajtotta végre a nyugati típusú
demokráciára való áttérést. Sok függ azonban attól, hogy a nem
politikus magyarok a tavaszi első szabad választásokon elfogadják-e
a demokrácia kínálatát és a folytatódó reformok stabil kormányára
adják-e szavazatukat. +++


1989. október 23., hétfő 22:03


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD