 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - Esti lead
|
1989. október 20., péntek - Az Országgyűlés pénteken este zárult ülésszaka elvégezte azt a munkát, amelyet reá rótt elfogadott programja, s méginkább a magyar nemzet várakozása. Elvégezte, még akkor is, ha az ülésszakra tervezett napirend egyes pontjainak megtárgyalása az október végi tanácskozásra maradt. Maradéktalanul eleget tettek viszont a képviselők annak, hogy a jogállamiság szilárd pilléreinek lerakásával tovább építhető jogszabályi kereteket teremtsenek a demokratikus Magyarország fejlődésénehez.
Az utolsó ülésnapra is sok munka maradt: rögtön az egyik
legvitatottabb kérdésben, az eljövendő szabad választások törvényi
szabályozásában kellett valamiféle kompromisszumra jutni. Ezt a
megegyezést igyekezett előrelendíteni felszólalásával Pozsgay Imre
államminiszter, szorgalmazva, hogy a T. Ház tagjai a békés átmenet
azon erőivel fogjanak össze, amelyek felül tudnak emelkedni a
pártszempontokon. A végül megszületett kompromisszum valamit
módosított az egyéni, a területi választókerületekben, illetve az
országosan összesített szavazatok alapján megszerezhető mandátumok
arányán, gyarapítva ezzel az egyéni választókerületek számát, de
lényegét tekintve nem érintette a háromoldalú tárgyalások
megállapodásába foglalt koncepciót.
E döntés után már gyorsabban haladt előre a munka; csupán
rövidebb vita előzte meg a köztársasági elnök választásáról szóló
törvény elfogadását, majd a Munkásőrség jogutód nélküli
feloszlatásáról intézkedő törvény szentesítését. A képviselők
csaknem egyöntetűen szükségesnek tartották az 1956 után igaztalanul
elítéltek, hátrányt szenvedettek teljes rehabilitálását, arról
azonban már megoszlottak a vélemények, hogy október 23-a miként,
milyen jelző kíséretében íródjék be a magyar történelem könyvébe.
Németh Miklós miniszterelnök javaslata mindazonáltal egyöntetű
támogatást kapott: ez a nap ne csak nemzeti emléknap, hanem a
módosított alkotmány kihirdetésének, s így a Magyar Köztársaság
kikiáltásának dátuma is legyen. Ennek értelmében hétfőn Szűrös
Mátyás, aki e naptól fogva az ideiglenes köztársasági elnöki tisztet
is ellátja majd, a Parlament előtt rendezendő ünnepségen kiáltja ki
a Magyar Köztársaságot. (MTI)
1989. október 20., péntek 20:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|