|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Az SZDSZ petíciója
|
------------------ München, 1989. október 18. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - A magyar Országgyűlés munkájáról Martos Péter írt cikket a bécsi Die Pressében. Hanák Tibor ismerteti: A magyar parlament olyan törvényjavaslatokkal foglalkozik, melyekből soha nem lesz törvény - állapítja meg Martos Péter a Die Pressében. Az ellenzék által összegyűjtött 140 ezer aláírás legalább négy törvénytervezetet hiúsít meg szerinte. Ezzel az akcióval kikényszerítik a háború utáni első magyar népszavazást. Demokratizálás magyar módra, vagy magyaros demokratizálás - állapítja meg Martos Péter, s a Die Presse tördelőszerkesztője ezt a kijelentést nagybetűkkel, bekeretezve kiemelte a cikkből. Az aláírások hitelességének megvizsgálása után a parlamentnek 60 napon belül ki kell írnia a népszavazást. Íly módon az aláírásgyűjtési akció meggátolhatja a köztársasági elnök megválasztását, és beleszól másik három igen lényeges kérdésbe is, tudniillik, hogy mi legyen a munkásőrséggel, továbbá az egykori MSZMP vagyonával, és hogy miként szabályozzák a többpártrendszerhez való átmenetet. Ez utábbi az alkotmány módosítását jelenti, melynek értelmében Magyarország ugyan megmarad népi demokráciának, de mint független jogállam, egyesíti majd magában a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus alapértékeit. Lemondott erőszak alkalmazásáról, és biztosítja az utazási, letelepedési, lelkiismereti, vélemény- és vallásszabadságot. Martos Péter azt is jelentősnek nevezi, hogy visszaállítják a kommunisták által megszüntetett Számvevőszéket, mely az anyagi ügyeket ellenőrzi az egész országban. A kommentár rámutat arra, hogy nemcsak ezen a ponton kell visszahúzódnia a pártnak, hanem minden valószínűség szerint fel kell adnia munkahelyi szervezeteit is. Ezzel a megállapítással fejezi be Martos Péter a cikkét. +++
1989. október 18., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|