|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Az Október 23-ika Bizottság közleménye
|
----------------------------------- München, 1989. október 18. (SZER, Magyar híradó) - Felolvassuk az Október 23-ika Bizottság közleményét: Október 23-ika méltó megünneplése érdekében az Október 23-ika Bizottság megállapodott a parlamenti iroda vezetőjével, hogy az Országgyűlés kupoláján lévő vörös csillag utoljára a Parlament előtti ünnepség első percében gyullad ki és alszik el mindörökre, jelképezve az 56-os forradalom egyik alapvető követelését, hogy a magyar Országgyűlés épületén ne legyen a magyar nemzettől idegen jelkép. Ugyanakkor egyetértettek azzal, hogy az ünnepi szónoklatok a Parlament erkélyéről hangozzanak el. A Bizottság ezt a két megállapodást sajtótájékoztatóján közzétette, és a hírközlő szervek ilyen értelemben tájékoztatták a közönséget. 1989. október 16-ikán Szűrös Mátyás és az Október 23-ika Bizottság képviselői között Szűrös Mátyás kérésére találkozó jött létre, melyen Szűrös Mátyás közölte, hogy a csillag áramellátását soron kívül megszüntették, de nem egyszerű kikapcsolással, hanem a drága elektromos berendezések durva lerombolásával. E hirtelenül jött sietség indoklásául a fenyegető leveleket és telefonokat hozta fel. Még a "nyilaskeresztes párt" levelét is megemlítette, ami pedig mindenki számára a szokásos megrendelt provokációk sorába illeszthető. Elzárkózott attól, hogy a Parlament erkélyét az ünnepség rendelkezésére bocsássa. Indoklásul a Parlament szentségét hozta fel, nehogy ezzel precedens teremtődjék. Néhány szervezetnek minősítette a véletlenül éppen 23 független szervezetből álló Október 23-ika Bizottságot. Közben ugyan elárulta, hogy még ma is az épületnek kevesebb mint 50 százaléka szolgálja az Országgyűlés céljait. Mindezekből az Október 23-ika Bizottság egyértelműen megállapította, hogy a parlament jelenlegi elnöke döntéseivel október 23-ika jelentőségét csökkenteni igyekszik, és semmiképpen nem érdekelt abban, hogy október 23-ika első szabad megünneplése minél színvonalasabb legyen. (folyt.)
1989. október 18., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Október 23-ika Bizottság közleménye - 1. folyt.
|
A Bizottság ebből levonja az elkerülhetetlenül egyértelmű következtetést: ez a magatartás semmiképpen nem szolgálja a nemzeti megbékélést. Az Október 23-ika Bizottság nyilatkozatához Lángh Júlia fűz néhány gondolatot: Az Október 23-ika Bizottság hétfőn este adta le közleményét az Országos Sajtószolgálatnak, amit az MTI annak rendje és módja szerint még aznap este továbbított előfizetőinek. Ennek ellenére a napilapokban sem tegnap, sem ma nem jelent meg. Megjelent viszont a ma reggeli lapokban az Országgyűlés sajtóirodájának közleménye, amely úgy száll vitába az Október 23-ika Bizottság szövegével - egyoldalúnak és igaztalannak minősítve azt -, hogy az újságolvasó közönség nem ítélheti meg, mi az igazság, hiszen a megtámadott szöveget nem láthatta. Kínos emlékeket idéző régi módszerek. Az Országgyűlés elnöke által kiadott közlemény szóba sem hozza a nagy hirtelenjében eloltott vörös csillag ügyét. Miután ország-világ előtt nyilvánosságot kapott az a hír, hogy az Október 23-ika Bizottság küldöttsége a Parlament kupoláján lévő vörös csillagot a forradalom 33. évfordulójának estéjén eloltják, hogy azután már soha ne gyulladjon ki, múlt héten egyszerre csak bejelentették, hogy csütörtöktől kezdve nem fog világítani, és tényleg péntek óta csakugyan nem világít. Egy közönséges hétköznapon csöndesen, sunyiban eloltatott, megfosztva ezzel egy jelképes és ünnepélyes mozzanattól a forradalom emlékét méltón ünnepelni akarókat. A Parlament előtt este hat órakor sorra kerülő ünnepség előkészítése körül most erkélyjelenet-vita van. Szűrös Mátyás nyilvánosságra került válaszában a nyilvánosságra nem került Október 23-ika Bizottság közleményére megismétli: nem járulnak hozzá ahhoz, hogy az ünnepség szónokai a parlament erkélyéről mondják el a beszédeket. Amire néhány szervező - szintén nem a nyilvánosság előtt - aggályát fejezte ki, hogy ezt a tömeg esetleg zokon veheti. (folyt.)
1989. október 18., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Október 23-ika Bizottság közleménye - 2. folyt.
|
Érdeklődésemre a rendfenntartó erők jelenlétéről Pongor Sándor alezredes közölte, hogy a Kossuth téren a független szervezetek rendezőgárdája mellett rendőrök is jelen lesznek, valószínűleg 20-30 főnél nem több a biztonsági gordonban, természetesen fegyver nélkül és az egyenruhához ünnepi fehér ingben. Kérdésemre, hogy az erkélyjelenet így okozhat-e szerinte feszültséget az ünneplő tömegben, Pongor Sándor alezredes közölte: egyrészt ő személy szerint bízik benne, hogy a szónokok mégiscsak beszélhetnek majd az erkélyről; másrészt, ha mégsem, akkor az sem fogja teljesen megzavarni a tömeget, ha a szónokok a lépcsőkről mondják el a beszédet. A nézetkülönbségeknek ebből a mai fordulójából én nem is azt tartom igazán fontosnak, hogy erkélyről vagy lépcsőről hangzanak-e majd el a beszédek, hanem azt, hogy még mindig megtörténhetik: egy nyilvánosság elé nem került szöveg bírálata megjelenhet anélkül, hogy a megtámadott szöveget a nagyközönség ismerhetné. +++
1989. október 18., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|