|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - esti lead
|
1989. október 17., kedd - A pártállam megdöntésében a döntő lépésre: a trónfosztás elvégzésére vállalkoznak az Országgyűlési képviselők, amennyiben elfogadják az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot. Egy képviselő fogalmazott így az Országgyűlés szeptemberben megkezdett, s munkáját kedden folytató ülésszakán. A keddi napon a napirenden lévő sarkalatos törvények közül csupán egyet, ám a legfontosabbat, az Alkotmány módosítását terjesztette elő az igazságügyminiszter. Miként ő maga is utalt rá, több ez módosításnál, hiszen a jogállamiság alapvető kritériumait - köztük a hatalmi ágak szétválasztását, a többpártrendszeren alapuló politikai berendezkedést, a köztársasági elnöki intézményt, a tulajdonformák szabadságát és egyenlőségét - rögzíti az alaptörvényben. Ezeket az elveket a felszólaló képviselők mindegyike megerősítette, a részleteket illetően azonban a mostanában megszokottnál is több volt a módosító indítvány csakúgy, mint a más képviselői felfogással vitába szálló, polemizáló hozzászólás.
Éppen az indítványok nagy száma miatt fejeződött be a vártnál korábban az első ülésnap; a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság e javaslatokról kialakítja véleményét, s szerdán ennek birtokában dönthetnek a képviselők a vitatott kérdésekben, illetve a törvényjavaslat egészéről. Egy másik, a parlament falain kívül is zajló vita viszont - úgy tűnik - már az ülés kezdetén eldőlt: az Országgyűlés úgy foglalt állást, hogy még ezen az ülésszakon kitűzi a köztársaságielnök-választást annak ellenére, hogy az SZDSZ kezdeményezésére immár 200 ezer olyan aláírás gyűlt össze, amely népszavazást kér az elnökválasztás időpontjáról. A képviselők túlnyomó többsége viszont azt - az ülésteremben is megfogalmazódott - logikát tette magáévá, miszerint a köztársasági elnök közvetlen, mielőbbi megválasztását ellenzők lényegében a nemzetet tartják alkalmatlannak arra, hogy most önmaga döntsön elnökéről. (MTI)
1989. október 17., kedd 18:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|