 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
 |
- Interjú Pető Ivánnal - 1. folyt.
|
Az is egyértelmű természetesen, hogy azok, akik uralták az
MSZMP-t, akik karrier-szempontok miatt voltak a tagjai, azok
beözönlenek ebbe a pártba, és miután az aláíratás abban az ügyben,
hogy elfogadják-e az új párt normáit, alapszabályát és elveit, az a
munkahelyen történik, hát nem kérdéses, hogy azoknak a többsége,
akik munkahelyen találkoznak ezzel, természetes, hogy aláírják.
Azt lehet még mondani, hogy ezek a szélsőségesek, akiket senki
nem vesz komolyan - Ribánszki, és nem érdemes a többinek a nevét
mondani -, ezek valamit mozgolódnak, mármint a szónak nem a rossz
értelmében, hanem hogy kommunista pártot szeretnének csinálni. De
azok, akik ebből a szempontból érdekesek lennének, tehát a volt
kádári MSZMP fontos emberei - Berecz, Grósz, Iványi Pál, aki a
Központi Bizottság titkára volt, Fejti György, aki szintén titkár
volt - nem lehet tudni, hogy egyáltalán átlépnek-e, vagy
szerveznek-e maguknak egy kádárista kommunista pártot. Ezek a dolgok
még ugyanolyan tisztázatlanok, mint amilyen tisztázatlanok voltak
körülbelül egy héttel ezelőtt.
Talán nem önzés, hogyha arról számolok be, hogy ma a Szabad
Demokraták Szövetsége képviseletében átadtunk a parlament
alelnökének körülbelül 65 ezer aláírást, azügyben, hogy írjanak ki
népszavazást, a munkásőrség feloszlatása, a párt vagyonának ügyében
történő elszámolása, pártok munkahelyről való kivonulása ügyében, és
abban az ügyben, hogy a köztársasági elnököt az országgyűlési
választások után válasszák meg.
Ismeretes, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége ez ügyben
népszavazást szeretne, és elképesztő gyorsasággal összegyűlt 65 ezer
aláírás máig, és az aláírások gyűjtése tovább folytatódik. 50 ezer
aláírás ha együtt van, márpedig ez együtt van, akkor a parlamentnek
meg kell tárgyalni a népszavazás kiírását, amit nem kötelező
kiírniuk. Ha 100 ezer aláírás van, akkor automatikusan népszavazást
kell elrendelni az ügyben. Itt is lesz egy bürokratikus procedúra.
Lehetséges, hogy meg kell vizsgálni a hitelességét az aláírásoknak.
(folyt.)
1989. október 14., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|