|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Gondolatforgató:
Mit miért március 15-én?
"- A TV épületénél Csengey Dénes a Magyar Demokrata Fórum
képviseletében mond beszédet, majd itt Cserhalmi György felolvassa
a független szervezetek tizenkét pontját: Mit kíván a magyar nemzet
címet viselő tízenkét pontját. Ezután megtörténik a TV jelképes
elfoglalása.
Ezekután a Kossuth térre vonulunk, természetesen csak akkor, ha az
ez évi 3. törvény 4. paragrafusát, nevezetesen azt, amelyik tiltja,
hogy a Kossuth téren gyülekezésre kerüljön sor, az országgyűlés
feloldja. Közben a Batthyányi-Nagy Imre örökmécsesnél, aki hozza a
megemlékezés virágait az ott elhelyezheti. A Kossuth téren terveink
szerint Orbán Viktor fog beszélni a Fidesz nevében. Szilágyi Júlia,
Szilágyi József leánya, gondolom a Történelmi Igazságtétel
Bizottsága nevében, valamint Kiss János a Szabad Demokraták
Szövetségének a nevében mondja el beszédét. Most mondom, hogy
nagyon rövid beszédekre kértük fel a szónokokat, maximum 5 perces
terjedelemben. Szerintem az a jó szónok, aki minél rövidebben el
tudja mondani a mondanivalóját."
|
|
|
|
|
|
|
- MSZP megalakulása - 5. folyt.
|
Nem szabad elfelejteni azt, hogy van egy bizonyos inercia, van egy nyomatéka is annak, ami történt. Tehát a legitimitás, tehát a párton belüli legitimitás az ennél az új Magyar Szocialista Munkáspártnál (sic ) maradt és ezt az a kontinuitás is jelképezi, amit Nyers Rezső személye jelent. Azt sem szabad elhanyagolni, hogy Moszkva ezt a változást elfogadta, ezt kifejezte az az üdvözlő távirat, amelyet Gorbacsov Nyers Rezsőhöz intézett. Ilyen körülmények között a valóban leninista régi típusú kommunistáknak a leszakadása egyénileg elképzelhető, de az már sokkal nehezebben, hogy valami életképes pártot alakítanak, és hogy ennek eszközeik is legyenek ahhoz, hogy a magyar közéletben szerepet játsszon. Ráadásul talajuk sincsen. Hiszen ami itt történt, azzal függ össze, hogy a közvéleményben egy olyan nagy változás ment végbe, amely alól az állampárt sem tudta kivonni magát. Végül is az, aminek most tanui voltunk, az nem ok, hanem következmény. Az folyamánya annak a több éves fejlődésnek, amely Magyarországon az elmúlt években végbement. Had jegyezzem meg itt - Vadász János bevezető szavaihoz kapcsolódva -, hogy habár tökéletes jóslatra senki sem képes, de az a bizonyos 1988 szeptemberi jóslat, amit ő hiányolt, hogy ezt senki sem tudta volna megjósolni, az bizony benne volt abban a tanulmányban, amit én a Magyar Füzeteknek az 1988 év végi 19-ik 20-ik számában publikáltam, és ahol azt mondottam, hogy bár valószínűtlen a hatalom részéről egy olyan önkorlátozó intézkedés, amely szabad utat nyit a politikai ellenerőknek, ezt nem lehet kizárni, sőt tovább is mentem - és most szó szerint idézem magam mert közben a könyvespolcról leemeltem ezt a számot -: egy ilyen, hatásában forradalmi változás talán már útban is van - írtam 1988 szeptemberében, és hozzátettem, hogy ez a változás a magyar politikai közgondolkodásban indult el, amely az elmúlt években fokozatosan kiszabadult a leninizmus fogalomrendszeréből, és visszatért a közönséges republikánus értékekhez és érvelési módokhoz. (folyt.)
1989. október 12., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Sándor Gábor beszélek, jónapot kivánok... adalék ahhoz,hogy miért nem bízunk, miért nem bízhatunk a Magyar Szocialista Munkáspártban. Beszámoló egy nyilvános vitáról. 89 február 25-ére az MSZMP árpádföldi szervezete meghívta az alternativ szervezeteket a nyilvános pártnapjukon rendezendő nyilvános vitára. Jelen volt az MSZMP 40 tagja, Kardosné helyi párttitkár, Mészáros kerületi elsőtitkár, Kis János Magyar Demokrata Fórum megbizott, Berényi Gábor Szabad Demokrata Szövetség megbízottja. Előjáták: Kis János MDT tag felkereste az SZDSZ megbízottját,hogy a helyi pártszervezet megbízottjai nála jártak és meghivták az alternativ szervezetek képviselőit egy nyilvános vitára. A vita Kardosné beszédével kezdődött, felkérte Mészáros első titkárt tartsa meg beszédét. Az első titkár elmondta, hogy a párt mit tett a kerületért az országért. Ezt az Árpádföldet, mint ő mondta a XVI.ker. Rózsadombjának is nevezik. Elmondta még, hogy szerinte a fiataloknak nem az utcákon kellene hőzöngeni, hanem értelmes mozgalmi munkát végezni, feladatokat keresni a maguk számára. Elmondta még, hogy szerinte a kommunisták nagyon sokat tetteK a kerület iparáért, igy például az Ikarusz Gyárért, amely gyárat csodálatosan modernizálták. Hosszú és lapos beszédéből nem idézek többet, mert nem érdemes..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|